Főoldal

Bemutatkozás

Szolgáltatások

Kapcsolat

Elérhetőség

Referencia

Linkek

Partnerek

Hírek

Accounting in Budapest

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft.

Könyvelés Budapesten

Teljeskörű számviteli szolgáltatás, könyvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, adóbevallás, cégalapítás, könyvvitel, bérszámfejtés, TB. ügyintézés-képviselet Budán. Könyvelés Budapesten.
Könyvelés Budapesten
Kocsi Könyvelő Iroda, könyvelés, adótanácsadás, cégalapítás

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft. Könyvelő Iroda teljes körű számviteli szolgáltatást nyújt, könyvvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérrel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, cégalapítás, adóbevallás, bérszámfejtés, könyvvitel, TB. ügyintézés-képviselet, Budán. Könyvelés Budapesten
Az ügyfeleink számára biztosítunk, konzultációkat, amellyel törekszünk az adófizetési kötelezettségek optimalizálására, adómegtakarításokra. Szigorúan a törvényi keretek között készítünk elő döntési lehetőségeket, adófizetési elképzeléseknek megfelelően. Minden vállalkozás számára fontos, hogy a saját pénzügyeiről naprakész információkkal rendelkezzen.
A hatóságok előtti képviseletét Cégünk saját munkatársai látják el. Munkánkat szerződéssel végezzük
Vállalkozásunk több mint 15 éve folytat gazdasági társaságok és kisvállalkozások számára, teljes körű könyvelési és tanácsadói szolgáltatást. A gazdasági élet teljes területén végzünk könyvvezetést.
A folyamatosan megújuló adó- és számviteli rendszer évről évre ad komoly feladatot számunkra. E feladatvállalásunkban a cégek maximális érdekképviseletén túl a legfontosabb célunk a törvényes keretek betartása és hitelességünk megőrzése.
Ha céget alapítana, segítségünkre számíthat, nem csak a könyvvitel területén, mivel munkánkat mérlegképes könyvelőn és adótanácsadón kívül ügyvéd és könyvvizsgáló is segíti. Így könyvelő irodánk már cége kezdő lépéseinél ott lehet, és segítő kezet nem csak a könyvelés terén, nyújthat. A könyvelő iroda szolgáltatásairól (könyvelés,kettős könyvelés, adótanácsadás, bérszámfejtés,..) kérjen árajánlatot telefonon vagy elektronikus levélben. Könyvelés vállalkozásoknak Könyvelés magánszemélyeknek

Könyvelés
Vissza a könyvelés hírek oldalára!
A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek
elszámolásának alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a
társasági adó rendszerében
A személyi jövedelemadóról szóló törvény1 a gépjárművek hivatali, üzleti
célú használatával kapcsolatos kiadásokat az elismert költségek között
nevesíti. A költségelszámolás attól is függ, hogy a magánszemély mely
tevékenységéhez vagy milyen jogviszonyára tekintettel használja az adott
járművet.
Az szja-törvény alkalmazásában hivatali, üzleti utazásnak minősül
- a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető
tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a
munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás
kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges
utazást is, továbbá
- az országgyűlési képviselő, a polgármester, az önkormányzati képviselő e
tisztségével összefüggő feladata ellátása érdekében szükséges utazás (a
lakóhelytől való távollét)2.
A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek üzemanyagköltségből és
fenntartási, javítási, felújítási költségekből állnak, így például nem része az
üzemeltetési költségeknek az úthasználat díja, a garázsbérleti díj, a parkolás díja.
Az üzemanyag-felhasználás költségét az útnyilvántartásban szereplő üzleti
(hivatalos) célból megtett kilométerek alapján a kormányrendeletben3
meghatározott fogyasztási normák figyelembevételével lehet elszámolni.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy kormányrendelet3 2010. január 1-jétől
módosult. A kormányrendelet egyrészt gépkocsitípusonként, másrészt a
gépkocsi lökettérfogata szerint határozza meg a fogyasztási normát. A
magánszemély választhat a kétféle fogyasztási norma közül. Egy negyedéven
belül azonban vagy az egyik, vagy a másik mértéket lehet alkalmazni, a kétféle
fogyasztási normát vegyesen nem.
Az üzemanyag áraként vagy az APEH4 által közzétett ár5, vagy a számlák
szerinti üzemanyagár vehető figyelembe a költségelszámolás során azzal, hogy
negyedéven belül ebben az esetben is csak egyféle módszer alkalmazható. A
magánszemélynek a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát - az szja-törvény
bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával - a kötelező gépjármű
felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel kell igazolnia, amelyet az
adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni.
1 1995.évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény)
2 Szja-törvény 3.§ 10. pont
3
A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának
igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. §-ában vagy 1. számú mellékletében
meghatározott norma.
4 Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
5
Az üzemanyagárak – havi bontásban – a Magyar Közlönyben és a www.apeh.hu internetes oldalon találhatóak meg.
2
Az szja-törvény alkalmazásában saját tulajdonban lévő személygépkocsinak
minősül a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi is.
I. Kifizető érdekében használt járművek
I.1. A magánszemély saját tulajdonában lévő járművek
A magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi6 hivatalos (üzleti)
célú használatáért alapvetően kétféle formában kaphat költségtérítést.
a) A költségtérítés egyik módja az, amikor útnyilvántartás alapján a ténylegesen
megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesül
költségtérítésben a magánszemély. Erre legtöbbször akkor kerül sor, amikor a
saját személygépkocsiját rendszeresen használja hivatalos célra. A költségtérítés
címén kapott összeg ekkor adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a
felmerült költségek az üzleti (hivatali) utakra (futásteljesítmény) elszámolhatók.
A bevétellel szemben a költségek elszámolása – a magánszemély választásától
függően – kétféle módszerrel történhet.
aa) Költségelszámolás történhet az alábbiak szerint:
- üzemanyagköltség címén a kormányrendeletben meghatározott
fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és az APEH által
közzétett ár szorzataként meghatározott összeg, vagy a számlával
(számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe azzal, hogy a
számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több
mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított
mennyiség, továbbá - a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási,
javítási és felújítási költségek számolhatók el a hivatali célú használat
arányában.
Az üzemanyagköltség elszámolásánál nem alkalmazhatja az APEH által
közzétett üzemanyagárat az a magánszemély, aki az üzemanyag forgalmi adóját
az áfatörvény7 szabályai szerint levonja. Ilyenkor az üzemanyagköltség
elszámolása – az áfa levonása után – kizárólag tételesen, számlák alapján
történhet.
Mivel a költségtérítéssel szemben csak a hivatalos célú használatra jutó
költségeket lehet érvényesíteni, a helyes arány megállapítása céljából a hivatalos
utakról útnyilvántartást8 kell vezetni. (Az útnyilvántartást egyébként a
járművekkel kapcsolatos költségelszámolás alapbizonylatának kell tekinteni.)
Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát,
az üzemanyagnormát és mindazokat az adatokat, amelyek a
6
6Szja-törvény 3. § 45.pontja alapján személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncs kerékkel
felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal,
hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a
versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg
nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek
rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható
ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet
is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.
7 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
8 Az szja-törvény 5. számú melléklet II. 7. pontja szerinti részletező nyilvántartás
3
költségelszámoláshoz szükségesek, így többek között a kilométeróra állását az
év első és utolsó napján és a hivatali, üzleti célból megtett kilométereket.
Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján
titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége (pl. orvosi tevékenység) során az
útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a
titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról
köteles külön útnyilvántartást vezetni. Ezen külön útnyilvántartás tekintetében a
vezetésére kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az
adóhatóság ellenőrzést végző tisztviselője kivételével harmadik személy ne
ismerhesse meg. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok
rögzítésére csak akkor jogosult, ha az adóhatósági eljárás során tett
megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására
szolgál.
ab) A költségelszámolás másik lehetséges módszere szerint:
- az üzemanyagköltség mellett a számlák, bizonylatok alapján elszámolt
egyéb járműhasználattal összefüggő költségek helyett a kilométerenkénti
9 forint általános személygépkocsi-normaköltség vehető figyelembe.
A magánszemély választhat a kétféle módszer között, választása azonban egész
évre és valamennyi általa használt személygépjárműre vonatkozik. Abban az
esetben, ha a magánszemély a saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali
(üzleti) célú használatára tekintettel útnyilvántartás alapján költséget számol el,
akkor számolnia kell azzal is, hogy a költségelszámolás miatt cégautóadó
fizetésére kötelezett. A cégautóadó fizetésével kapcsolatos tudnivalókkal
kapcsolatban szintén tájékoztató füzetből tájékozódhat.
b) A magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a
kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést. Az szjatörvény
kötelezően előírja a kiküldetési rendelvény tartalmi követelményeit.
Eszerint a kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított
bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a
gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a
hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az
utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen
költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási
norma, üzemanyagár stb.).
A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizetőnek, másolatát a
magánszemélynek a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával
kell megőriznie.
A kiküldetési rendelvénnyel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a
munkaviszonyra tekintettel állítható ki kiküldetési rendelvény, hanem más
jogviszonyok (pl. megbízás, tagi, vezető tisztségviselői, választott tisztségviselői
jogviszony stb.) alapján is. Amennyiben a térítés mértéke nem több a jogszabály
szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél [ez a mérték a hivatalos célra
4
megtett kilométerekre a kormányrendeletben meghatározott üzemanyagfogyasztási
norma alapján az APEH által közzétett üzemanyagárral számított
üzemanyagköltség és a kilométerenkénti 9 forint (általános személygépkocsinormaköltség)],
akkor azt nem kell bevételként figyelembe vennie a
magánszemélynek.
Ez azt is jelenti a gyakorlatban, ha a magánszemélynek más jogviszonya miatt
további hivatali, üzleti útja van (pl. egyéni vállalkozó), akkor a bevételnek nem
számító költségtérítéssel érintett utakat magáncélúnak kell tekinteni, a többi
tevékenységével összefüggő üzleti célból megtett utak tekintetében választhat,
hogy az üzemanyagköltség elszámolása mellett a kilométerenkénti 9 forintot
alkalmazza, vagy a számlák alapján az üzleti célból megtett utak arányában
számolja el azokat.
Abban az esetben, ha a kifizető a kiküldetési rendelvény alapján a jogszabályban
meghatározott mértéket meghaladó térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles
bevételnek minősül.
A költségelszámolást illetően ekkor a magánszemélynek választási lehetősége
van. Vagy az igazolás nélkül elszámolható összeget veszi figyelembe
költségként, és a térítés fennmaradó része után fizet az adott jogviszonyra
tekintettel adót, vagy a felmerült költségeket a hivatali célból megtett utakra a
hivatali és a magáncélból megtett utak arányában számolja el igazolás (számla,
más bizonylatok) alapján.
Ez utóbbi választás azt is jelenti a gyakorlatban, hogy a költségelszámolásra
tekintettel - a személygépkocsi tulajdonosának, illetve akkor is, ha annak
pénzügyi lízingbevevője a magánszemély - cégautóadót kell fizetni.
c) Amennyiben a magánszemély saját tulajdonú tehergépjárművét használja a
kifizető érdekében, akkor költségei megtéríthetők útnyilvántartás vagy
kiküldetési rendelvény alapján. Lényeges különbség azonban, hogy a 9 forint
személygépkocsi-normaköltség, illetve a kiküldetési rendelvény alapján igazolás
nélkül elszámolható költségek szabálya tehergépjárművek esetében nem
alkalmazható.
I.2. Nem saját tulajdonban lévő járművek
a) Abban az esetben, ha a magánszemély nem a saját tulajdonában lévő,
kizárólag üzemi célt szolgáló járművet használ hivatali, üzleti célra, akkor
elszámolható
- az igazolt bérleti, vagy lízingdíj (ez alól kivétel a személygépkocsi bérleti vagy
lízingdíja);
- az útnyilvántartás alapján a norma szerinti üzemanyag mennyiség
figyelembevételével számla alapján, vagy az APEH által közzétett üzemanyagár
alapulvételével megállapított üzemanyagköltség;
- számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a
magánszemélyt terheli.
5
b) Nem saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali, üzleti célú használata
esetén a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként
figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a
bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen a magánszemély költséget nem
számolhat el.
A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén
útnyilvántartás alapján elszámolható az üzemi használat arányában
- a norma szerinti üzemanyag mennyiség figyelembevételével számla alapján,
vagy az APEH által közzétett üzemanyagár alapulvételével megállapított
üzemanyagköltség, valamint
- a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján a
magánszemélyt terheli.
Emlékeztetőül azt is fontos megjegyezni, amennyiben a személygépkocsi nem
saját tulajdonban van, akkor a hivatali, üzleti célú használatra tekintettel a
kiküldetési rendelvényhez kapcsolódó kedvező szabály nem alkalmazható.
II. Munkába járás9
Abban az esetben, ha a magánszemély más helységben lakik, mint ahol a
munkaszerződés szerint a munkavégzésének a helye van, akkor a munkáltató a
munkavállaló munkába járásával kapcsolatos költségeit megtérítheti, illetve
bizonyos esetekben köteles azt megtéríteni. Nem tartozik az adóalapba – azaz
gyakorlatilag adómentesen adható – a költségtérítés, ha annak összege nem
haladja meg a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként
a 9 forintot. Ez az összeg nem tévesztendő össze az általános személygépkocsi
normaköltséggel, mivel a munkába járás költségtérítése mellett további
költségek (például a benzinköltség) nem számolhatóak el. Ez egyben azt jelenti,
hogy a költségtérítés kilométerenként 9 forintot meghaladó része a
magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.
A munkáltató a kilométerenkénti 9 forint költségtérítést abban az esetben köteles
biztosítani, ha
- a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nem
közlekedik tömegközlekedési eszköz;
- a munkavállaló munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem vagy csak
hosszú várakozással tudna igénybe venni;
- a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes tömegközlekedési
eszközzel közlekedni.
E térítés annak is adható, akinek nincs saját tulajdonban lévő személygépkocsija.
A mozgáskorlátozott munkavállaló esetén a munkába járásra tekintettel akkor is
fizethető a kilóméterenkénti 9 forint költségtérítés, ha a munkába járás a
közigazgatási határon belülről történik. Ha a magánszemély munkába járásra
tekintettel kap költségtérítést, akkor emiatt nem fizet cégautóadót
9 78/1993 (V.12) kormányrendelet 2. § a) pont
6
III. Az önálló tevékenységet folytatók – ide nem értve az egyéni
vállalkozókat – járműveivel kapcsolatos költségek elszámolása
Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek a bevétel megszerzése
érdekében felmerült és e tevekénységükhöz használt jármű üzemeltetésével
kapcsolatos költségeiket útnyilvántartás vezetése mellett a hivatali, üzleti célból
megtett utakra számolhatják el az I. pontban foglaltak szerint. Amennyiben az
önálló tevékenységet végző magánszemély a személygépkocsi használatával
kapcsolatban kiküldetési rendelvény alapján kap költségtérítést, akkor arra a
I.1.b) pontban foglaltak az irányadók. A költségelszámolás okán a saját
tulajdonban lévő, vagy a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett
személygépkocsi esetében felmerül a cégautóadó fizetési kötelezettség is. Az
cégautóadóra vonatkozó részletes tudnivalók az erről szóló tájékoztató füzetből
ismerhetők meg.
Mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó további szabályok
Mezőgazdasági őstermelők esetében a kizárólag üzleti célt szolgáló járművek
beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében számolható el az szja-törvény 11.
számú mellékletében foglaltak szerint azzal, hogy a személygépkocsi a
mezőgazdasági őstermelők esetében sem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgáló
járműnek.
A járművek után - a személygépkocsi kivételével - értékcsökkenési leírást csak a
kormányrendeletben meghatározott regisztrált mezőgazdasági termelő, valamint
a mezőgazdasági őstermelő jogosult elszámolni. A termőföldről szóló törvény10
szerint az adóév utolsó napján családi gazdálkodónak minősülő magánszemély
és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a
családi gazdaság részét képező, vagy ahhoz tartozó személygépkocsinak nem
minősülő járműnek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási
költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében jogosult egy
összegben költségként elszámolni. Személygépkocsinak nem minősülő
járművek esetében élhet a beszerzési ár egyösszegű elszámolásával az az
őstermelő is, aki a tevékenységet jogszabályban megjelölt hátrányos helyzetű
térségben folytatja.
Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek közül speciális szabály
vonatkozik a mezőgazdasági őstermelőre, aki útnyilvántartás vezetése helyett -
függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától - havi 500 kilométer
utat számolhat el saját tulajdonú személygépkocsi üzleti célú használata címén.
Ezt a költség-elszámolási módot csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven
belül a tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni. Amennyiben az
őstermelő ezt a módszert választja, akkor az üzemanyagköltség a norma szerinti
üzemanyag-mennyiség és az APEH által közzétett ár alapulvételével, a
fenntartási költségek pedig kizárólag a kilométerenkénti 9 forint általános
személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el. A költség
elszámolásának a napja az év mindazon hónapjának első napja, amelyre
10 1994.évi LV. Törvény
7
vonatkozóan a mezőgazdasági őstermelő 500 kilométer átalányt számolt el.
Azokra a hónapokra vonatkozóan, amikor e címen költséget számol el, nem kell
cégautóadót fizetnie.
IV. Egyéni vállalkozók járműveivel kapcsolatos költségek elszámolása
Egyéni vállalkozók esetében is a részletes útnyilvántartás szolgál a
költségelszámolás alapjául azzal, hogy abba csak a hivatali célból megtett utakat
lehet beírni. Költség kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő
üzleti célból megtett utak alapulvételével számolható el. Amennyiben az egyéni
vállalkozó bevételnek nem számító költségtérítést kapott kiküldetési
rendelvénnyel más jogviszonya alapján, akkor az útnyilvántartásába a
kiküldetési rendelvénnyel megtett utakat nem kell beírnia, és ha a fenntartási
költségeit a hivatali és az üzleti célból megtett utak arányában kívánja
elszámolni, akkor a rendelvénnyel megtett útszakaszt a magáncélból megtett
utaknál kell figyelembe vennie az arányosításnál.
A kizárólag üzleti célt szolgáló járművek esetében - a személygépkocsi
kivételével - az szja-törvény 11. sz. mellékletének II. pontjában foglalt
rendelkezés alkalmazható a beszerzési ár költségek közötti elszámolására. A
személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni
vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi
kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek minősül, ha az egyéni vállalkozó
azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen
alátámasztják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az e tevékenységekhez
használt személygépkocsi beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében
elszámolható. Minden más esetben a személygépkocsi beszerzési árának
maradéktalan elszámolására nincs mód, az üzembe helyezés időpontjában
érvényesíthető a bevétel 1 százalékáig egy személygépkocsi beszerzési árának a
10 százaléka átalányamortizáció címén. Személygépkocsi bérleti vagy lízing
díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén
sem haladhatja meg a bevétel 1 százalékát, de kivételt képeznek ez alól a
személygépkocsi-bérbeadást vagy személyszállító tevékenységet szolgáló
személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó
rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható. Ettől függetlenül a bevételt
csökkentő kedvezményeknél, a kisvállalkozói kedvezmények között vállalkozási
tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek
minősül a korábban még használatba nem vett személygépkocsi is,
1. feltéve, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni
vállalkozó az adott személygépkocsi után az érvényesítést követő négy
adóévben - legfeljebb azonban a szja-törvény 49/B. § (14) bekezdés a), d) és e)
pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautóadót
fizet,
2. ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató
egyéni vállalkozó tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más
célra részben sem használja, és ezt üzleti nyilvántartásai egyértelműen
8
alátámasztják (vagyis emiatt nem kell cégautóadót fizetnie, de ha költséget
számol el a bevételével szemben, akkor már kell).
Az egyéni vállalkozónak is lehetősége van arra, hogy útnyilvántartás vezetése
helyett - saját tulajdonú személygépkocsi használata címén, függetlenül az
üzemeltetett személygépkocsik számától - havi 500 kilométernek megfelelő
költséget számoljon el a személygépkocsi üzemi célú használata miatt. Ezt az
elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül a
tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni. Amennyiben az egyéni
vállalkozó ezt a módszert választja, akkor az üzemanyagköltség a norma szerinti
üzemanyag-mennyiség figyelembevételével APEH által közzétett ár
alapulvételével, a fenntartási költségek pedig kizárólag a kilométerenkénti 9
forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával számolhatók el.
A költség elszámolásának a napja ebben az esetben is az év mindazon
hónapjának első napja, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozó 500 kilométer
átalányt számolt el. Az őstermelőkhöz hasonlóan az 500 kilométer
költségátalányt választó egyéni vállalkozóknak sem kell cégautóadót fizetniük.
Azok az egyéni vállalkozók, akik 2009. február 1. napja előtt megkezdték az
értékcsökkenési leírást, azt a teljes leírásig folytathatják, feltéve, hogy a
cégautóadót megfizetik. Az ezen költségelszámolás alapján keletkező (2009.
február 1-december 31.) cégautóadó bevallási és fizetési kötelezettség -
jogkövetkezményektől mentesen teljesíthető – a 2010. első negyedéves 1001-es
bevallás benyújtására előírt határidőig.
V. Autópálya-matrica
Az autópálya-matrica vásárlására fordított kiadásból a magánszemély saját
(vagy bérelt) személygépkocsijának hivatali, üzleti használata esetén a matrica
érvényességi időszakában - útnyilvántartással alátámasztott tételes kimutatás
alapján, a díjköteles útszakaszon hivatali, üzleti célból megtett utakra -
számolhat el költséget.
A kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított
személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben az
úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása az szja-törvény11 szerint adómentes
természetbeni juttatásnak minősül.
Amennyiben a magánszemély a saját gépkocsiját használja hivatali, üzleti célra
és a kifizető autópálya-matricát, jegyet úgy juttat a magánszemélynek, hogy azt
meg is veszi, akkor emiatt nem keletkezik sem a juttatónak, sem a juttatásban
részesülőnek adófizetési kötelezettsége még akkor sem, ha saját célra is
használja azt a magánszemély12.
VI. Társaságok tulajdonában lévő járművek
11 Szja-törvény 1. számú melléklet 8.37. pont
12 Szja-törvény 4. § (2) bekezdés
9
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény13 hatálya alá tartozó adózó
a járművek bekerülési értékét (beszerzési árát) a tárgyi eszközökre vonatkozó
általános szabályok szerint számolhatja el. Ebből következik a számviteli
elszámolásra és a társasági adóalap meghatározására egyaránt érvényes
főszabály, hogy ezen eszközök bekerülési értékét értékcsökkenési leírás útján
kell figyelembe venni. A Tao. törvény alanya a tulajdonában lévő gépjárműve(i)
beszerzési, fenntartási, karbantartási, javítási, valamint üzemanyag-költségeit a
számviteli törvény előírásának megfelelően kizárólag szabályszerűen kiállított
számlák alapján érvényesítheti. Az ilyen módon dokumentált költségeket a Tao.
törvény az adóalapnál is elismeri. A Tao. törvény alapján14 a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül a cégautó
használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás,
ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely
alrendszere számára történő kötelező befizetést is. E rendelkezés alapján a társas
vállalkozásnak társasági adó fizetési (adóalap növelési) kötelezettsége nem
keletkezik, függetlenül attól, hogy a tulajdonában lévő cégautóval megvalósul-e
a magáncélú használat.
VII. Üzemanyag megtakarítás
2010. január 1-jétől módosultak az szja-törvény üzemanyag magtakarításra
vonatkozó rendelkezései. Az szja-törvény 27. § (1) bekezdése szerint a nem
önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt
csökkenti a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által
a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára - a munkaköre
(tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett
gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével -
üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg,
de legfeljebb havi 100 ezer forint.
Üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az (1)
bekezdés b) pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel)
igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes
mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyagfogyasztásának
igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet
szerinti - korrekciós tényezőkkel módosított - alapnorma, és az állami
adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított
összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján
elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett
üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része,
ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját
kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az
üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás
mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.
13 1996.évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao)
14 Tao. törvény 3. számú melléklet B) fejezet 6. pontja