Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházása Könyvelés, Hírek

A GÉPJÁRMŰ ÉS PÓTKOCSI MEGSZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ILLETÉKSZABÁLYOK Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az illetéktörvény1 alkalmazásában gépjárműnek minősül az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. (A mezőgazdasági vontató, az önjáró vagy vontatott munkagép, a lassú jármű és a segédmotoros kerékpár nem tekinthető gépjárműnek a törvény szerint.)2 Pótkocsinak az olyan jármű minősül, amely az előbb meghatározott gépjárművel történő vontatásra készült. Idetartozik a teher- és sátras utánfutó, a félpótkocsi, valamint a lakópótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét - külön jogszabály - hatósági nyilvántartásba vételhez köti.3 Ha a Magyarországon nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (haszonélvezet, használat, üzembentartói jog) ajándékozása, illetve megvásárlása külföldön történt, akkor az Itv. szabályait alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.4 Ha a gépjármű és pótkocsi belföldön még nem került nyilvántartásba, akkor ezen vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok (haszonélvezet, használat, üzembentartói jog) megvásárlása, ajándékozása esetén az Itv. szabályait akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása vagy a vagyoni értékű jog megszerzése Magyarországon történt.5 Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke6 Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor hengerűrtartalmának minden megkezdett cm3-e után 18 forint, az 1890 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm3-t meghaladó hajtómotor hengerűrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm3-e után 24 forint. Például egy 1600 cm3-es személygépkocsi megvásárlása esetén 28 800 forint illetéket kell fizetni, egy 2000 cm3-es személygépkocsi megvásárlása esetén pedig 48 000 forint illetéket. A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű esetén az illeték mértéke a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 400 forint. Wankel hajtómotorral üzemelő gépjármű esetén az illeték mértéke a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 36 Ft. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni. Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, üzembentartói jogának megszerzése7 Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték 25%- ának megfelelő illetéket kell fizetni. 1Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2 Itv. 102. § (1) bekezdés i) pont 3 Itv. 102. § (1) bekezdés j) pont 4 Itv. 2. § (2) bekezdés 5 Itv. 2. § (3) bekezdés 6 Itv. 24. § (1)-(2) bekezdés 7 Itv. 24. § (3)-(5) bekezdés

Például egy 1600 cm3-es személygépkocsi megvásárlása esetén 28 800 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket kellene fizetni. Ha a vagyonszerző a személygépkocsin csak üzembentartói jogot szerez, akkor a 28 800 forint negyede lesz az illeték az üzembentartói jog megszerzése után, azaz 7200 forint. Amennyiben a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati, vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve a tulajdonjogot a vagyoni értékű jog jogosultja szerzi meg, akkor a tulajdonjog szerzését terhelő illeték csökkenthető a vagyoni értékű jogot terhelő illeték összegével. Például egy 1600 cm3-es személygépkocsi tulajdonjogát megvásárolja a feleség. A férj javára a vásárlással egyidejűleg üzembentartói jogot alapítanak ellenérték fejében. A személygépkocsi tulajdonjogának megvásárlása után a feleségnek 28 800 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket kellene fizetni. De mivel a férj a személygépkocsi üzembentartói jogát ellenérték fejében szerzi meg, ezért a feleség által fizetendő illeték összegét csökkenteni kell a férj által fizetendő illeték összegével, így a feleség összesen 21 600 (28 800-7200) forint illetéket fizet, míg a férje 7200 forintot. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati jog meghatározott hányadának megszerzése esetén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell fizetni. Például egy 1600 cm3-es személygépkocsi tulajdonjogát 50-50%-ban vásárolja meg a házaspár, vagyoni értékű jog megszerzése nem történik. A személygépkocsi tulajdonjogának megszerzése után 28 800 forint illetéket kell összesen fizetni. Mivel a feleség és a férj 50-50%- ban szerezte meg a személygépkocsi tulajdonjogát, így 14 400-14 400 forint illeték terheli a feleséget és a férjet is. Gépjármű és pótkocsi öröklése és ajándékozása8 Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. Például egy 1600 cm3-es személygépkocsi ajándékozása vagy öröklése esetén a megajándékozottat, illetve örököst terhelő illeték összege 57 600 forint (a 28 800 forint kétszerese). Ha a feleség a személygépkocsi vásárlásával egyidejűleg ingyenesen üzembentartói jogot alapít a férje javára a járművön, akkor az illetékkötelezettség a következőképpen alakul: 1. az 1600 cm3-es személygépkocsi megszerzése esetén 28 800 forint illetéket kellene fizetni, 2. mivel üzembentartói jog megszerzése is történik, ezért a feleséget és a férjet a fentiek alapján 21 600-7200 forint illeték terhelné, 3. de tekintve, hogy az üzembentartói jog megszerzése ingyenesen történt, ezért a férjnek az őt egyébként terhelő illetéknek a kétszeresét, azaz 14 400 forintot kell fizetnie. A feleség illetékkötelezettsége továbbra is 21 600 forint lesz. Gépjármű, pótkocsi öröklése és ajándékozása esetén emellett figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az öröklés vagy ajándékozás egyenes ági rokonok között történt, akkor a vagyonszerzés mentes az illeték alól, tehát a gépjármű megszerzése után ebben az esetben nem kell illetéket fizetni.9 Gépjárműnek, pótkocsinak házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő általi öröklése esetén a 20 millió forintos öröklési illetékmentesség nem alkalmazható.10 8 Itv. 12. § (4) bekezdés 9 Itv. 16 § (1) bekezdés i) pont, 17. § (1) bekezdés p) pont 10 Itv. 12. § (1) bekezdés a) pont, 13. § (6) bekezdés, 16. § (1) bekezdés c) pont; http://www.apeh.hu/adoinfo/illetek/ill_101130.html

Gépjármű-forgalmazók visszterhes vagyonátruházási illetékmentessége11 Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése. A mentességre jogosult gépjármű-forgalmazó adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy az előző adóévi nettó árbevételének megoszlása alapján e rendelkezések alkalmazásában gépjármű-forgalmazónak minősül azzal, hogy a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján előreláthatólag gépjármű-forgalmazónak minősül. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja, b) a gépjármű-forgalmazást a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. (Kezdő vállalkozónak minősül az is, aki például a gépjármű-forgalmazási tevékenységét 2010-ben bejelentette ugyan, de a bejelentés évében ebből a tevékenységéből 0 forint bevétele származott. Ha 2011-ben vásárolt autót, akkor a kezdő vállalkozóra vonatkozó szabályok alkalmazhatók rá akkor is, ha 2010-ben jelentette be gépjármű-forgalmazási tevékenységét.) A gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállalkozók és a PSZÁF által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozók e pontban említett visszterhes vagyonátruházási illetékmentességéhez kapcsolódó határozatainak kiadását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyfélszolgálatai végzik. Lízingelt gépjárművek illetékkötelezettsége a lízingbe vevőnél A lízingügylet egy atipikus (sajátos elemekkel rendelkező, a hatályos Ptk-ban nem nevesített), az adásvételi szerződés és a bérleti, illetve haszonbérleti szerződések egyes elemeit vegyítő szerződéstípus. A lízingügyleteket a gyakorlat két csoportra bontja: az operatív lízingre és a pénzügyi lízingre. A pénzügyi lízingen belül megkülönböztetjük a zárt végű pénzügyi lízinget és a nyílt végű pénzügyi lízinget. A zárt végű pénzügyi lízing jellemzője, hogy a futamidő végén, az utolsó törlesztő részlet/lízingdíj megfizetésével a lízingelt eszköz automatikusan átkerül a lízingbe vevő tulajdonába. A gépjárművek (pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződések (zárt végű pénzügyi lízing) esetén a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik.12 Ezért a zárt végű pénzügyi lízing esetén - mivel a futamidő végén automatikusan tulajdon- 11 Itv. 26. § (1) bekezdés l) pontja és (10) bekezdése 12 Itv. 3. § (7) bekezdése

szerzés következik be - a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetéket kell megfizetnie a lízingbe vevőnek a gépjármű átírás alkalmával, függetlenül attól, hogy a futamidő ideje alatt a lízingbe vevő a gépjárműnek csak üzembentartója és a lízingbe adó a tulajdonosa. Tehát a lízingbe vevő üzemben tartóként a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetéket fizeti. Mivel a megszerezni szándékozott tulajdonjog egyben magában foglalja a gépjármű üzembentartói jogát is, ezért az üzembentartói jog megszerzése után külön illetékfizetési kötelezettség nem állapítható meg a lízingbe vevő terhére. A nyílt végű pénzügyi lízing esetén a futamidő végén a lízingelt eszköz nem megy át automatikusan a lízingbe vevő tulajdonába, de a vevőnek lehetősége van arra, hogy az eszköz tulajdonjogát megszerezze. Ebben az esetben tehát az ügylet elején még nem tudható biztosan, hogy a későbbiekben történik-e tulajdonszerzés. Ezért ha nyílt végű pénzügyi lízing keretében szerzik meg a gépjárművet, akkor - mivel még nem tudható, hogy a futamidő végén tulajdonjogot szerez-e a lízingbe vevő - üzembentartói jogot jegyeznek be a lízingbe vevő nevére és a tulajdonjog megszerzéséért fizetendő illetékmérték 25%-át kell megfizetnie. Például nyílt végű pénzügyi lízing szerződés keretében a vagyonszerző megszerez egy 1600 cm3 hengerűrtartalmú gépjárművet. Az illeték megállapítása az Itv. 24. § (1) bekezdése alapján: 1600 cm3×18 forint = 28 800 forint Az üzembentartói jog értéke a 28 800 forint 25%-a, azaz 7200 forint, amit a lízingbe vevőnek az átírás alkalmával meg kell fizetnie. (A tulajdonjog alapján meghatározott illetékalap a 28 800 forint és a 7200 forint különbsége, azaz 21 600 forint, ami a 28 800 forint 75%-ának felel meg. Ha a lízingbe adó rendelkezik az Itv. 26. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentességgel és ezt az állami adóhatóság határozatával igazolja, akkor a tulajdonjog szerzése után illetéket fizetnie nem kell.) Amennyiben a nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének a végén a gépjármű üzemben tartója megszerzi a gépjármű tulajdonjogát, akkor a tulajdonjog megszerzése után megállapított illetéket csökkenteni kell az üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével, azaz az Itv. 24. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapított illeték 75%-át kell megfizetni [Itv. 24. § (4) bekezdése]. Például nyílt végű pénzügyi lízingszerződés futamidejének lejártával az üzemben tartó megszerzi az 1600 cm3 hengerűrtartalmú gépjármű tulajdonjogát. Mivel a gépjármű tulajdonjogát az üzemben tartója (a lízingbe vevő) szerzi meg, ezért a 28 800 forint illetéket csökkenteni kell az üzembentartói jog korábban megfizetett 7200 forintos illetékével. Így az üzemben tartó (a lízingbe vevő) által megszerzett gépjármű tulajdonjoga után az illeték összege 21 600 forint. (Ami egyébként a 28 800 forint 75%-ának felel meg.) Az operatív lízing tulajdonképpen tartós bérletnek tekinthető, mivel nem biztos, hogy a lízingelt eszköz tulajdonjogát megszerzi a lízingbe vevő a futamidő végén. Gépjármű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése13 Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve - amennyiben erre lehetőség van - az okmányirodán bankkártyával kell az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára14 vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába 13 Itv. 76. § 14NAV Gépjármű vagyonszerzési illeték beszedési számla: 10032000-06057684

megfizetni. Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot - a gépjármű-forgalmazói mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával - annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni. Az illeték összegét vagy a megfelelő okiratok bemutatása esetén a megállapítható illetékmentesség tényét az okmányiroda közli a vagyonszerzővel az átírás során. A házipénztárba befizetett illetékről az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani és a befizetett illetékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a vagyonszerző nevét, lakóhelyét (székhelyét) és az illeték összegét. A nyilvántartás alapján az okmányiroda készpénzátutalási megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára. Az okmányiroda a bankkártyával megfizetett, valamint a házipénztárba befizetett illetékről hetente kimutatást készít a vagyonszerző nevének, lakóhelyének (székhelyének) és a befizetett összeg feltüntetésével és azt a tárgyhetet követő hét 5. napjáig az illetékes állami adóhatósághoz eljuttatja. Az okmányirodai közreműködéstől függetlenül a gépjármű- és pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az elsőfokú illetékhatóság. Ha a fizetendő illetékkel kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését terhelő mulasztási bírságot az állami adóhatóság határozattal szabja ki. A mulasztási bírság mértéke magánszemély esetén 200 ezer forintig, más adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet.15 Ha a gépjármű, pótkocsi átírása során az illetéket egyáltalán nem vagy nem szabályszerű időben, módon vagy mértékben fizették meg, illetőleg a vagyonszerzést illetékkiszabás végett nem jelentették be, az okmányiroda köteles leletet készíteni és azt megküldeni a fizetésre kötelezett lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatóságnak az illeték kiszabása céljából.16 Ha a gépjármű, pótkocsi szerzésekor az Itv. 5. § (1) bekezdése szerinti szervezet (alapítvány) az illetékmentesség igénybevételére jogosult lett volna, akkor a megfizetett illetéket az adózó kérelmére - az adóvisszatérítés szabályai szerint - az állami adóhatóság visszatéríti.17 15Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-a 16Art. 113-114. §, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 46. § 17 Az Itv. 80. § (3) bekezdését a 2010. évi CXXIII. törvény 134. §-a iktatta be és a 2011. január 1-jét követően az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft. Könyvelő Iroda teljes körű számviteli szolgáltatást nyújt, könyvvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérrel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, cégalapítás, adóbevallás, bérszámfejtés, könyvvitel, TB. ügyintézés-képviselet, Budán. Könyvelés Budapesten.