Főoldal

Bemutatkozás

Szolgáltatások

Kapcsolat

Elérhetőség

Referencia

Linkek

Partnerek

Hírek

Accounting in Budapest

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft.

Könyvelés Budapesten

Teljeskörű számviteli szolgáltatás, könyvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, adóbevallás, cégalapítás, könyvvitel, bérszámfejtés, TB. ügyintézés-képviselet Budán. Könyvelés Budapesten.
Könyvelés Budapesten
Kocsi Könyvelő Iroda, könyvelés, adótanácsadás, cégalapítás

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft. Könyvelő Iroda teljes körű számviteli szolgáltatást nyújt, könyvvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérrel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, cégalapítás, adóbevallás, bérszámfejtés, könyvvitel, TB. ügyintézés-képviselet, Budán. Könyvelés Budapesten
Az ügyfeleink számára biztosítunk, konzultációkat, amellyel törekszünk az adófizetési kötelezettségek optimalizálására, adómegtakarításokra. Szigorúan a törvényi keretek között készítünk elő döntési lehetőségeket, adófizetési elképzeléseknek megfelelően. Minden vállalkozás számára fontos, hogy a saját pénzügyeiről naprakész információkkal rendelkezzen.
A hatóságok előtti képviseletét Cégünk saját munkatársai látják el. Munkánkat szerződéssel végezzük
Vállalkozásunk több mint 15 éve folytat gazdasági társaságok és kisvállalkozások számára, teljes körű könyvelési és tanácsadói szolgáltatást. A gazdasági élet teljes területén végzünk könyvvezetést.
A folyamatosan megújuló adó- és számviteli rendszer évről évre ad komoly feladatot számunkra. E feladatvállalásunkban a cégek maximális érdekképviseletén túl a legfontosabb célunk a törvényes keretek betartása és hitelességünk megőrzése.
Ha céget alapítana, segítségünkre számíthat, nem csak a könyvvitel területén, mivel munkánkat mérlegképes könyvelőn és adótanácsadón kívül ügyvéd és könyvvizsgáló is segíti. Így könyvelő irodánk már cége kezdő lépéseinél ott lehet, és segítő kezet nem csak a könyvelés terén, nyújthat. A könyvelő iroda szolgáltatásairól (könyvelés,kettős könyvelés, adótanácsadás, bérszámfejtés,..) kérjen árajánlatot telefonon vagy elektronikus levélben. Könyvelés vállalkozásoknak Könyvelés magánszemélyeknek

Ismét újra tanulhatjuk az adó és járulékkal kapcsolatos törvényeket. De ebben már nagy gyakorlatot szereztünk az utóbbi években,.annál is inkább mivel nem csak évente, de akár éven belül többször is változtak adó, illetve járulék mértékek.

 

2011. 01.01-től a minimálbér összege: 78.000.-Ft
A garantált bérminimum összege (a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén) : 94.000,-Ft


A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, (az összevont adóalap a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) megnövelt összege után). A külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni.

A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz.

Az adóelőleg nyilatkozat tartalma is módosult.
Mivel az adóterhet nem viselő járandóságok köre megszűnt, ezekre nem kell a magánszemélynek, a kifizetőnek tett nyilatkozatában kitérnie. Figyelem! A magánszemélynek 12% különbözeti bírságot kell fizetnie, ha nyilatkozatában adójóváírást és adókedvezményt jogalap nélkül kér, és emiatt 10.000 Ft-ot meghaladó befizetési különbözete keletkezik.

Már az első gyermek vállalását is támogatja a kormány, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti.
Az összevont adóalapot 2011-től 1 és 2 eltartott esetén 62.500 forinttal (10.000 Ft adókedvezményt jelent), 3 vagy több esetén 206.250 forinttal (33.000 Ft adókedvezményt jelent) lehet csökkenteni - havonta és eltartottanként az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet.
A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.

Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 ((évente: 145.200.-Ft)) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.

A biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 17,5%-ra növekedett, mivel a nyugdíjjárulék 10% lett a korábbi 9,5 %-kal szemben. A magánnyugdíj-pénztári járulék megszűnt.


 

Változások a cafetériában

A természetbeni juttatások fogalma megszünt.
Helyette tanulhatunk újakat.Lássuk!

Bérenkivüli juttatások:

- üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés (évente a minimálbért meg nem haladó értékben);

- iskolakezdési támogatás (tanuló gyermekenként a minimálbér 30%-áig);

- munkáltató által finanszírozott internethasználat (havi 5 ezer forintig);

- a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet;

- meleg étkeztetés – vendéglátásban, munkahelyen, közétkeztetésben – vagy fogyasztásra kész étel értéke (havi 18 ezer forintig), ideértve az utalványt, az adóéven belül utólagosan adva is;

-  Széchenyi-pihenőkártyára utalt összeg, több juttatótól származóan együttvéve is (évente maximum 300 ezer forintig);

-- a munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára:
az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg (maximum a minimálbér 50%-
áig),
az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetve önsegélyező pénztárba átutalt összeg (együttvéve a minimálbér 30%-áig),
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg (a minimálbér 50%-áig);
juttatás szövetkezet közösségi alapjából (évente a minimálbér feléig);
iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége   (évente  a minimálbér 2,5-szöröséig).
 

A béren kívüli juttatások kifizetőt terhelő adója 16 százalék, és a juttatás értékének 1,19- szerese után kell ezt a 16% adót megfizetni.

A béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek a 16% személyi jövedelemadón felül 27% ehót is fizetnie kell.


Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások:

- a kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;

- a telefon magáncélú használata,

- a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része;

 

- reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállásköltsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel);

- kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól független ingyenesen adott utazási bérlet);

- a minimálbér 1%-át meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék);

- a csoportos életbiztosítás;

- valamint a fent említett béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek a 16% személyi jövedelemadón felül 27% ehót is fizetni kell.

 

Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások

 

- a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;

- a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás;

- a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés;

- művelődési intézményi szolgáltatás (például színházjegy, kulturális célú utalvány

- sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve az utalványt is);

- a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem a foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek.

- a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás;

Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27%-kal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16%-kal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közti jogviszony határozza meg.

Folytatjuk.
2011-01-02

Könyvelés
Vissza a könyvelés hírek oldalára!

Adók, járulékok 2011./1