Főoldal

Bemutatkozás

Szolgáltatások

Kapcsolat

Elérhetőség

Referencia

Linkek

Partnerek

Hírek

Accounting in Budapest

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft.

Könyvelés Budapesten

Teljeskörű számviteli szolgáltatás, könyvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, adóbevallás, cégalapítás, könyvvitel, bérszámfejtés, TB. ügyintézés-képviselet Budán. Könyvelés Budapesten.
Könyvelés Budapesten
Kocsi Könyvelő Iroda, könyvelés, adótanácsadás, cégalapítás

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft. Könyvelő Iroda teljes körű számviteli szolgáltatást nyújt, könyvvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérrel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, cégalapítás, adóbevallás, bérszámfejtés, könyvvitel, TB. ügyintézés-képviselet, Budán. Könyvelés Budapesten
Az ügyfeleink számára biztosítunk, konzultációkat, amellyel törekszünk az adófizetési kötelezettségek optimalizálására, adómegtakarításokra. Szigorúan a törvényi keretek között készítünk elő döntési lehetőségeket, adófizetési elképzeléseknek megfelelően. Minden vállalkozás számára fontos, hogy a saját pénzügyeiről naprakész információkkal rendelkezzen.
A hatóságok előtti képviseletét Cégünk saját munkatársai látják el. Munkánkat szerződéssel végezzük
Vállalkozásunk több mint 15 éve folytat gazdasági társaságok és kisvállalkozások számára, teljes körű könyvelési és tanácsadói szolgáltatást. A gazdasági élet teljes területén végzünk könyvvezetést.
A folyamatosan megújuló adó- és számviteli rendszer évről évre ad komoly feladatot számunkra. E feladatvállalásunkban a cégek maximális érdekképviseletén túl a legfontosabb célunk a törvényes keretek betartása és hitelességünk megőrzése.
Ha céget alapítana, segítségünkre számíthat, nem csak a könyvvitel területén, mivel munkánkat mérlegképes könyvelőn és adótanácsadón kívül ügyvéd és könyvvizsgáló is segíti. Így könyvelő irodánk már cége kezdő lépéseinél ott lehet, és segítő kezet nem csak a könyvelés terén, nyújthat. A könyvelő iroda szolgáltatásairól (könyvelés,kettős könyvelés, adótanácsadás, bérszámfejtés,..) kérjen árajánlatot telefonon vagy elektronikus levélben. Könyvelés vállalkozásoknak Könyvelés magánszemélyeknek

A cégautóadó
és az azzal összefüggő egyes személyi jövedelemadó kérdések
2010.
A személyi jövedelemadóban 2009. január 31-én megszűnt a cégautóadó korábban alkalmazott
rendszere, helyébe lépett egy vagyoni típusú cégautóadó.
A cégautóadóval kapcsolatos anyagi jogi szabályozás 2009. február 1-jétől a gépjárműadóról
szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) IV. fejezetébe került, és egyidejűleg a
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény)
cégautó-adóra vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztették. Az ebből származó adóbevétel
teljes egészében a központi költségvetést illeti, és az éves költségvetési törvényben sem kerül
„visszahagyásra” a települési önkormányzatok részére, ellentétben például magával a „rendes”
gépjárműadóval.
Negyedévenként önadózással (mely ez esetben adómegállapítási-, adóbevallási- és
adóbefizetési kötelezettséget jelent) kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára,
amely(ek)ben az adókötelezettség fennáll(t). A bevallást a negyedévet követő hónap 20. napjáig
kell benyújtani az állami adóhatósághoz, és ugyaneddig esedékes az adó megfizetése is a
Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076167 számú, APEH Cégautóadó bevételi
számla elnevezésű számlára. A cégautóadó bevallására a 2010. évben – minden adóalany, tehát
a magánszemélyek vonatkozásában is – a 1001-es bevallás szolgál.1
1. Az adó tárgya
A Gjt. szerint a cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, továbbá az olyan,
akár magánszemély tulajdonában álló magyar rendszámú, akár külföldön üzembe helyezett
személygépkocsi után kell megfizetni,2 amely után az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást, illetve
az szja-törvény szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési
leírást (a továbbiakban együtt: költséget) számoltak el. A személygépkocsi utáni költségnek,
ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő, kizárólag a
személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő költségek minősülnek. Különösen
ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag-kenőanyag költsége, az adóéven belül elhasználódó
tartalék alkatrészek költsége, a javítás, a karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti-, illetve
lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a kötelező felelősségbiztosítás és a casco díja, a
gépjárműadó.
Tételes költségelszámolásnak az minősül, amikor a magánszemély útnyilvántartás alapján a
személygépkocsi után a hivatali, üzleti célból megtett utak arányában tételesen számolja el a
költségeket. Nem minősül tételes költségelszámolásnak, amikor az egyéni vállalkozó vagy az
őstermelő igazolás nélkül havi 500 kilométert utat számol el átalányban. A költségek tételes
elszámolására egyebekben az szja-törvény járművek költségeire vonatkozó szabályai irányadóak.
3
1 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás
benyújtására kötelezett adózók részére. A nyomtatvány a nem elektronikus bevallásra kötelezettek esetében papír
alapon is beadható.
2 Az adókötelezettség szempontjából tehát közömbös, hogy a személygépkocsit külföldön vagy belföldön vették-e
nyilvántartásba, az adót a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsi után is meg kell fizetni, ha utána az
szja-törvény, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján költséget számoltak
el. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az sem, ha a személygépkocsit a forgalomból kivonták.
3 Szja-törvény 3. számú melléklet IV. fejezet; 11. számú melléklet III. fejezet.
2
A személygépkocsinak minősül a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan
gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal,
hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű és a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó
és az önjáró lakóautó is.4 Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú,
2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű
személygépkocsi) amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására
alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek
szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is,
ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.5
Az előzőek alapján tehát a vezetővel együtt több mint nyolc fő szállítására alkalmas (mikrobusz,
transzporter, autóbusz), valamint a 2500 kg-ot meghaladó együttes tömegű vegyes
használatú tehergépjárművek nem számítanak személygépkocsinak. Tehergépjárműnek számít,
ha a járművet gyárilag úgy alakították ki, hogy átalakítva sem alkalmas kettőnél több utas
szállítására. Ilyenkor az együttes tömegre vonatkozó feltételt nem kell vizsgálni. Ha azonban
a jármű alaptípusa szerint kettőnél több utas szállítására is alkalmas lett volna, akkor a 2500
kg-ot el nem érő együttes tömeg esetén személygépkocsinak minősül abban az esetben is, ha
oly módon távolították el például a hátsó üléseket, hogy azokat már utóbb sem lehet visszaszerelni,
és ha ennél fogva valójában nem alkalmas már kettőnél több utas szállítására.
2. Az adó alanya
Az adóalanyiság fő szabály szerint a tulajdonos személyéhez kapcsolódik kivételekkel. Az
adó alanya hatósági nyilvántartásban6 szereplő személygépkocsi esetén (a járműnyilvántartás
szerinti) bejegyzett tulajdonos, kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi
után nem történik költségleszámolás. Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor
a tulajdonosok (mint tulajdonostársak) a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak,
azaz a fizetendő cégautóadót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik. Ha a közös
tulajdonban levő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt (Országos
Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa, akkor ez a személygépkocsi az adó tárgya és
utána adót kell fizetni azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok között tulajdoni hányaduk
arányában megoszlik. Fennáll az adókötelezettség akkor is, ha két magánszemély közös (Országos
Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonában levő személygépkocsi után csak az egyik
magánszemély tulajdonos számol el költséget. A cégautóadót a tulajdonostársak ilyenkor is a
tulajdoni hányaduknak megfelelően viselik.
Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit pénzügyi lízingbe adják, akkor a
lízingbe vevő (és nem a tulajdonos lízingtársaság) az adóalany, szintén kivéve azt az esetet,
ha a lízingbe vevő magánszemély, és az általa lízingbe vett személygépkocsi után nem történik
költségelszámolás.
Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az a személy vagy szervezet
lesz az adó alanya, aki/amely a (például külföldön üzembe helyezett) személygépkocsi
használata után költséget (a Sztv. szerint költséget, ráfordítást, illetve az szja-törvény szerinti
tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást) számol el.
Az átalányadózó egyéni vállalkozó és az evás egyéni vállalkozó, a fizetővendéglátó tevékenységére
tételes átalányadózást alkalmazó magánszemély személygépkocsijára nem vonatkozik
4 Kivételt képez tehát a kizárólagosan elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi.
5 Szja-törvény 3. §-ának 45. pontja.
6 A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett Országos Járműnyilvántartás.
3
cégautóadó-fizetési kötelezettség, esetükben ugyanis nem valósul meg tételes költségelszámolás.
Nem cégautóadó-tárgy a magyar hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi,
ha azt átalányadózást, tételes átalányadózást alkalmazó adózó, vagy a Sztv. hatálya alá
nem tartozó eva alany használja.
A nem magánszemély evaalany
– a tulajdonában lévő, általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után, illetve
– a magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú)
személygépkocsi után, ha az adózó a Sztv. hatálya alá tartozik,
cégautóadó fizetésére kötelezett, azaz alanya a cégautóadónak.
3. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése
A cégautóadót az adóévet képező naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben
az adókötelezettség fennállt.7 A cégautóadó-kötelezettség – más tárgyi adókhoz hasonlóan
– az adókötelezettség keletkezése napján kezdődik, és mindaddig fennáll, amíg az adókötelezettség
meg nem szűnik a Gjt. 17/C. §-ban említett okok miatt. Az adókötelezettség időbeli
terjedelme az adókötelezettség keletkezésének és megszűnésének napja közötti időszakot öleli
fel, az adót ezen időszak érintett naptári hónapjai után kell megfizetni.
A nem magánszemély tulajdonában álló vagy a nem magánszemély által pénzügyi lízingbe
vett, hatósági nyilvántartásban szereplő (tehát magyar rendszámú) személygépkocsi esetén az
adókötelezettség a tulajdonszerzés, illetve a pénzügyi lízingbe vétel hónapját követő hónap első
napján keletkezik, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit
a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), illetve a lízingbe adónak visszaadja.
Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő (magyar rendszámú) személygépkocsi magánszemély
tulajdonában áll, vagy azt magánszemély vette pénzügyi lízingbe, akkor az adókötelezettség
annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi
után a tulajdonos, illetve a lízingbe vevő költséget számolt el. Az adókötelezettség annak a
hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a magánszemély utoljára számol el költséget.
Ha a magánszemély tulajdonos, illetve a pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsi használatát
ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, és így a költséget a személygépkocsi
után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, illetve annak pénzügyi lízingbe vevője
számolja el, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését
követő hónap első napján keletkezik. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján
szűnik meg, amelyben a használó arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget
már nem kíván elszámolni, mely nyilatkozat praktikusan a személygépkocsira vonatkozó bérleti
jogviszony megszűnését jelenti.
Ha például a magánszemély tulajdonos 2009. decemberben nem, de 2010. január, február és
utoljára március hónapra a személygépkocsi után „tételes módszerrel” költséget számol el,
akkor a személygépkocsi adóköteles február 1-jétől március utolsó napjáig, azaz két hónapon
keresztül. Amennyiben a magánszemély 2010. júniusában mégis számol el költséget a személygépkocsijával
kapcsolatosan, akkor 2010. július 1-jétől a cégautóadó-kötelezettség újra
kezdődik. Az adóalany – fő szabályként – itt is természetesen mindvégig a tulajdonos.
7 Gjt. 17/C. § (7) bekezdés.
4
Ha a személygépkocsi használatának átengedése – a bárki számára – ingyenesen vagy másik
magánszemély részére ellenérték fejében történik, és a költséget a személygépkocsi után nem
a magánszemély tulajdonos, illetve pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor az adókötelezettség
annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költségelszámolás
ténylegesen megtörtént.
Ha a személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, illetve a pénzügyi lízingbe
vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról
a használó – ezen időpontot követő 8 napon belül – a tulajdonost, illetve pénzügyi lízingbe
vevőt köteles írásban értesíteni. Ha ezt a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor egy
esetleges adóvizsgálat által megállapított adóhiányt a használó köteles megfizetni.
Arra az esetre, ha a költséget magánszemély számolja el, a Gjt. 17/C. §-a meghatározza a
költség elszámolásának napját. Így a költség elszámolásának napja
– az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították, vagy
– amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek,
– értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi
használatbavételének napja,
– egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak
minden hónapjának első napja.8
A költség, ráfordítás Sztv. szerint történő elszámolása miatt keletkező adókötelezettség szempontjából
a költség elszámolásának napját a számviteli szabályok alkalmazásával kell meghatározni.
A hatósági nyilvántartásban nem szereplő (külföldi rendszámú) személygépkocsi után az adókötelezettség
annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi
után költséget számoltak el. Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó
napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után a tulajdonos vagy a használó utoljára
számolt el költséget.
Az előzőektől függetlenül megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján,
amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi
megsemmisült.
A kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára
tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a
kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, feltéve,
hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű-használattal kapcsolatos
költséget.
Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget az sem, ha a magánszemély tulajdonában
álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás9
költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével
az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül
8 Gjt. 17/C. § (6) bekezdés.
9 Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat
elvégzése érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő
bejárás kivételével –, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, továbbá az országgyűlési
képviselő, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében
szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).[Szja-törvény 3. § 10. pont]
5
elszámolható mértéket.10 Az szja-törvény 3. számú mellékletének II. pontja szerint az szjatörvényben
elismert költségek esetében, ha jogszabály (törvény vagy kormányrendelet) költségtérítésről
rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett,
a jogszabályban meghatározott mértékig, igazolás nélkül számolható el az adott címen
költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen
költségnek minősül (a téma szempontjából frekventáltan) a kifizető által a magánszemélynek
a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben
feltüntetett kilométer-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb
az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi
normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.
A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett
futásteljesítményt az egyébként kötelezően vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti)
utazásnak tekinteni.11
A 124/1994. (IX. 15.) Korm. rendelet (kormányrendelet) 1. §-ának (1) bekezdése alapján a
járművezető-képzési tevékenységet folytató munkáltató, valamint a járművezető-képző tevékenységet
folytató társaság a járművezető-képzésben közreműködő – vele munkaviszonyban,
illetve tagsági viszonyban álló – szakoktatójának a saját tulajdonú járműve gyakorlati oktatási
célú használatáért a kormányrendeletben meghatározott költségtérítést fizetheti. A járművezető-
oktató saját járműve oktatási célú használatáért kizárólag a kormányrendelet 2. §-ának (1)
bekezdése szerinti költségtérítést, azaz a külön jogszabályban meghatározott üzemanyagfelhasználási
ellenérték és a kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő táblázat
szerinti költség összegében megállapított költségtérítést vehet igénybe.
Tekintve, hogy az oktatási tevékenységet munkavállalói vagy vállalkozási jogviszonyban ellátó
oktatók mindezek alapján – a járművezető oktatással összefüggésben – tételes költségelszámolással
a személygépkocsijuk után költséget nem számolnak el, ezen személygépkocsit
cégautóadó-fizetési kötelezettség nem terheli abban az esetben, ha a jármű után a kormányrendeletben
szabályozott „átalányon” túl egyéb költséget senki (sem a jármű tulajdonosa, sem
annak használója) nem számol el.
A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania: az eredeti példányt a
kifizetőnek, a másolatát a magánszemélynek kell az adó megállapításához való jog elévüléséig
(a vonatkozó rendelkezések betartása mellett) megőriznie. A bizonylaton fel kell tüntetni a
magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát,
a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, futásteljesítményét, az utazás költségtérítését,
az élelmezési költségtérítést. A költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat
(az üzemanyag-fogyasztási normát, az üzemanyagárat stb.) is rögzíteni kell.12
Nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség akkor sem, amikor költségtérítés címén
(ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában
töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság
figyelembe vételével kilométerenként 9 forintot kap a magánszemély.13 Ha a magánszemély
9 Ft-ot meghaladó költségtérítést kap, akkor a 9 Ft-ot meghaladó költségtérítésrész
munkaviszonyból származó jövedelemnek (ezen belül bérnek) minősül, amellyel szemben
költség nem számolható el, így többlet-költségtérítéssel kapcsolatosan cégautóadó-fizetési kötelezettség
sem keletkezik.
10 Szja-törvény 7. § (1) bekezdésének r) pontja.
11 Szja-törvény 3. számú melléklet IV/6. pont; 11. számú melléklet III/9. pont.
12 Szja-törvény 3. § 83. pont.
13 Szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja, Gjt. 17/A. § (2) bekezdés..
6
Másként fogalmazva az előzőeket: minden esetben meg kell fizetni a cégautóadót, ha a magyar
rendszámú (nem mentes) személygépkocsi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet tulajdonában áll, függetlenül attól, hogy költséget számol-e el azzal kapcsolatosan,
vagy sem. A többi személygépkocsi esetén (a törvény szerinti mentességekre is figyelemmel)
csak akkor keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség, ha ténylegesen történik
költségelszámolás.
Ha a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés összege meghaladja a jogszabályban
meghatározott igazolás nélkül elszámolható mértéket, akkor a kifizető – ha a magánszemély
nem nyilatkozik a költségelszámolási szándékáról – a kifizetéskor a bevételnek nem
számító részt meghaladó többlettérítésből az adott jogviszonyból származó bevételre vonatkozó
általános szabályok szerint személyi jövedelemadó előleget von. Ilyenkor (feltéve, hogy
a magánszemély később sem számol el tételesen költséget) a magánszemélynek nem keletkezik
cégautóadó fizetési kötelezettsége.
Ha az előzőek szerint kifizetett és igazolt bevételével szemben a magánszemély utóbb (az
adóbevallásban) mégis tételes költségelszámolással állapítja meg a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát,
akkor emiatt utólagosan és visszamenőlegesen keletkezik cégautóadó fizetési
kötelezettsége minden olyan hónapra, amelyet a költségelszámolás érint, de ezt már csak késedelmi
pótlékkal növelten tudja teljesíteni.
Nincs akadálya annak sem, hogy a magánszemély a kifizetéskor az adóelőleg-levonásra vonatkozó
rendelkezések szerint költségelszámolásra vonatkozó olyan nyilatkozatot adjon a kifizetőnek,
miszerint a kapott bevétellel, mint költségtérítéssel szemben részben vagy egészben
útnyilvántartás és az igazolt kiadásai alapján tételesen kívánja elszámolni a költségeit, mert
például több igazolt kiadása lesz, mint az igazolás nélkül elismert költség.14 Ekkor a kifizetőnek
– miként bármely, nem kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés (költségátalány)
esetében – csak a nyilatkozat szerint elszámolni kívánt összeget meghaladó bevételrészből
kell adóelőleget levonnia. Ebben az esetben a magánszemély önadózó lesz, 1053-as
bevallást kell benyújtania, melyben a teljes költségtérítést a bevételei között szerepeltetnie
kell, és abból az elismert költségek levonhatók. Továbbá cégautóadót is fizetnie kell azokra a
hónapokra, amelyekben tételesen költséget számolt el.
4. Adómentesség
Mentes az adó alól a különös méltánylást érdemlő személygépkocsi is, a következők szerint:
a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és
használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető
jelzést adó készülékkel szereltek fel;
b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátáshoz
üzemeltet;
c) amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy
szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be;
d) amely kizárólag halottszállításra szolgál;
e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott,
hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület,
köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról
és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag
súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha
14 Szja-törvény 48. §.
7
működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével
– egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél
érdekében történik;
f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügyi társadalombiztosítási
finanszírozásának egyes szabályairól szóló jogszabály alapján – finanszírozott
háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint
egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző,
gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi
alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.
5. Az adó mértéke
Az új cégautóadó tételes adó, melynek havi mértéke
- 1600 cm3 hengerűrtartalmat15 vagy 1200 cm3 kamratérfogatot16 meg nem haladó
hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft,
- egyéb személygépkocsi esetén 15 000 Ft.
6. A kétszeres adózás kizárása
A negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére
az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó, illetve önadózással az adóalany
által az egyes nagy értékű vagyontárgyak adójáról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény
alapján megállapított nagy teljesítményű gépjárművek adója a negyedév azon hónapjaira,
amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó-, és a nagy teljesítményű gépjárművek
adókötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-, és a
nagy teljesítményű gépjárművek adója fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.17
A fenti rendelkezés értelmében a gépjárműadó és a nagy teljesítményű gépjárművek adójának
cégautóadóba történő beszámítása csak két feltétel együttes megvalósulása esetén lehetséges.
Tehát az adóalany az általa megfizetett gépjárműadót csak azon hónapokra eső cégautóadóból
vonhatja le, amely hónapokban az adókötelezettsége ugyanazon gépjármű vonatkozásában
mindkét adónemben fennállt. A leírtakhoz hasonlóan a nagy teljesítményű gépjárművek adóját
is akkor lehet a cégautóadóból levonni, ha az adókötelezettség – ugyanazon gépjárműre,
ugyanazon hónapban, ugyanazon személy kötelezettségeként – mindkét adónemben fennáll.
Másrészt a levonhatósághoz az is szükséges, hogy gépjárműadó és nagy teljesítményű gépjárművek
utáni adó fizetési kötelezettségének az adóalany határidőben eleget tegyen. Ez utóbbi
feltétel jogszabályba iktatásával a törvény csak azokat az adózókat kívánja preferálni, akik
adókötelezettségüknek a törvényi határidő betartásával, jogszerűen tesznek eleget.
Ez azonban nem jelenti törvényszerűen azt, hogy csak azon adózók élhetnek a gépjárműadó
beszámításának lehetőségével, akik azt március, illetve szeptember 15-ig, azaz a törvényben
rögzített esedékességi időpontig fizetik meg. Előfordulhat ugyanis, hogy valamely, az adózó
hibájára vissza nem vezethető okból a cégautóadó-bevallás benyújtásakor a bevallással érintett
hónapokra eső gépjárműadó megfizetésére még nem került sor (például a gépjárműadó-
15 A hengerűrtartalom az összes henger hasznos belső térfogata együttvéve. Ezen belül ég el a benzin. Azonos
technikai színvonalú (hatásfokú) motorok közül, amelyiknek nagyobb a hengerűrtartalma, az erősebb, de több
üzemanyagot is fogyaszt. Amikor azt mondjuk, hogy „van egy 1,3-as Suzukim”, az azt jelenti, hogy a motor hengerűrtartalma
nagyjából 1300 cm3, tehát egy henger cc. 325 cm3, melyből van négy.
16A fogalmat kizárólag az ún. Wankel (azaz forgódugattyús) hajtómotoros autók esetében használják térfogat
azonosításra. A négyütemű, egyhengeres Otto motorban minden második fordulatra jut egy munkaütem, és a kétütemű
motorban egy fordulat alatt egyszer történik munkavégzés, szemben a Wankel-motor háromszori munkavégzésével.
Így egy forgótárcsás Wankel-motor egy háromhengeres kétütemű vagy egy hathengeres négyütemű
motornak felel meg.
17 Gjt. 17/F. §
8
határozat későbbi kiadása miatt az még nem esedékes). Ebben az esetben tehát nem esik a
gépjárműadó-kötelezettségét jogszerűen (azaz az adóhatóság által előírt esedékességi időpontig)
teljesítő adózó a gépjárműadó-beszámítás lehetőségétől. Az adózás rendjéről szóló 2003.
évi XCII. törvény (Art.) 49. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis az érintett hónapokra
eső cégautóadóról szóló bevallását ebben az esetben önellenőrzéssel helyesbítheti.
A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően
esedékes cégautóadóból nem vonható le. Ha a gépjárműadó megfizetése az adókivetés elhúzódása
miatt később esedékes, mint az ugyanazon időszakra vonatkozó cégautóadó, akkor a
levonást önellenőrzéssel lehet érvényesíteni. Ha a két adó megfizetésére két különböző személy
kötelezett, akkor a levonás nem érvényesíthető.
7. A cégautóadó kötelezettség összefüggése az szja-törvénnyel
Az egyéni vállalkozó a cégautóadó megfizetésével nem nyer jogosultságot a személygépkocsi
valamennyi költségének elszámolására. Kizárólag üzemi célúnak az szja-törvény csak azt a
személygépkocsit minősíti, amely a személygépkocsi bérbeadással foglalkozó, illetve a személyszállító
egyéni vállalkozó tevékenységének a tárgyát, illetve eszközét képezi, és üzleti
nyilvántartásai szerint azt más célra részben sem használja. Ez egyben azt is jelenti, hogy csak
erre a személygépkocsira alkalmazható az évi 20 százalékos mértékű (ún. teljes) amortizáció.
Minden más esetben átalány-értékcsökkenés alkalmazható az üzembe helyezés évében, míg
más költség (üzemanyag, javítás, karbantartás stb.) csak az üzemi célú futásteljesítményre jutó
mértékben, illetve annak arányában számolható el.18 Értékcsökkenési leírás, átalányértékcsökkenés,
vagy az említett egyéb költségek elszámolása esetén a cégautóadót meg kell
fizetni.
Kedvező és visszamenőleges az a rendelkezés, mely szerint a személygépkocsi beszerzési
árának elszámolását folytathatja a cégautóadó megfizetése mellett az az egyéni vállalkozó, aki
azt 2009. január 31-éig megkezdte. Az értékcsökkenési leírás folytatásának feltétele a
cégautóadó megfizetése a 2009. év egészére. Amennyiben az egyéni vállalkozó az értékcsökkenés
leírását e rendelkezés alapján és a 2009. január 31-ét követő időszak vonatkozásában
folytatja és kizárólag emiatt a 2009. január 31-ét követő időszakra cégautóadó fizetési kötelezettsége
keletkezik, akkor a 2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső
cégautóadó bevallási és cégautóadó fizetési kötelezettségét a 2010. első negyedévi cégautóadó
kötelezettség bevallásával egyidejűleg – az Art.-ban szabályozott jogkövetkezményektől mentesen
– teljesítheti.19
A cégautóadó megfizetésével a személygépkocsi úthasználati díját nem lehet teljes egészében
elszámolni költségként: abból csak az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon
történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számított rész vehető figyelembe.20
Ugyanakkor az úthasználat díjának előbbiek szerinti elszámolása nem jár együtt az új
cégautóadó fizetési kötelezettséggel, ha egyébként a személygépkocsira vonatkozóan nem történik
költségelszámolás.
Az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt új személygépkocsi beszerzésekor azzal a
feltétellel érvényesíthet, érvényesíthetett, ha az ezt követő négy adóévben cégautóadót fizet,
kivéve ezen belül azt az időszakot, amely a törvényben meghatározott esetekben a kisvállalkozói
kedvezmény kétszerese utáni adókötelezettség beálltát követi. Ez a feltétel a
18 Szja-törvény 11. számú melléklet III. fejezet.
19 Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével
összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 144. § (14) bekezdés.
20 Szja-törvény 11. számú melléklet I/28. pont.
9
cégautóadóra vonatkozóan azt jelenti, hogy amikortól nem valósul meg a cégautóadó előzőek
szerinti megfizetése, a személygépkocsi akkortól nem minősül kizárólag üzemi célúnak, és
annak az a következménye, hogy a kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének a kisvállalkozói
kedvezmény érvényesítésének évében hatályos vállalkozói személyi jövedelemadó (2010. évben
19 százalék) adókulcsa szerinti százalékát adóként kell megfizetni.21
A személyszállítással és személygépkocsi bérbeadással foglalkozó egyéni vállalkozónak nem
a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése miatt kell cégautóadót fizetnie, hanem a költségek
elszámolása miatt.
A személygépkocsi magáncélú használatára tekintettel nem keletkezik adókötelezettség.22
Ha az egyéni vállalkozó tulajdonában levő személygépkocsi az általa alapított egyéni cége
(társas vállalkozás) tulajdonába kerül (és ezáltal a kisvállalkozói kedvezmény is „átszáll”a társas
vállalkozásra) a kisvállalkozói kedvezményről szóló rendelkezések alapján nem kell a
magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni, vagyis emiatt a kisvállalkozói
kedvezmény kétszerese utáni adót a magánszemélynek nem kell megfizetnie. A társas
vállalkozásnak a magánszemély által egyéni vállalkozóként igénybevett kisvállalkozói kedvezményt
a továbbiakban jogfolytonosan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény23
rendelkezései szerint kell kezelnie. A társas vállalkozás a személygépkocsival kapcsolatos
minden költséget elszámolhat a számviteli szabályok szerint, továbbá a személygépkocsi
nem magánszemély tulajdonosaként köteles cégautóadót is fizetni. Ha azonban a személygépkocsi
a magánszemély tulajdonában marad, a kisvállalkozói kedvezmény a címén levont
összeg kétszerese utáni adót a magánszemélynek – mivel az egyéni vállalkozói jogállása megszűnt
– meg kell fizetnie.24
21 Szja-törvény 49/B. § (11)-(14) bekezdés.
22 Szja-törvény 1. számú melléklet 8.37. pont.
23 1996. évi LXXXI. törvény.
24 Szja-törvény 49/B. § (14) bekezdés e) pontja.

Könyvelés
Vissza a könyvelés hírek oldalára!

A cégautóadó
és az azzal összefüggő egyes személyi jövedelemadó kérdések
2010.