Főoldal

Bemutatkozás

Szolgáltatások

Kapcsolat

Elérhetőség

Referencia

Linkek

Partnerek

Hírek

Accounting in Budapest

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft.

Könyvelés Budapesten

Teljeskörű számviteli szolgáltatás, könyvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, adóbevallás, cégalapítás, könyvvitel, bérszámfejtés, TB. ügyintézés-képviselet Budán. Könyvelés Budapesten.
Könyvelés Budapesten
Kocsi Könyvelő Iroda, könyvelés, adótanácsadás, cégalapítás

Kocsi Könyvelő és Számviteli Szolgáltató Kft. Könyvelő Iroda teljes körű számviteli szolgáltatást nyújt, könyvvizsgáló, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő és ügyvédi háttérrel. Könyvelés, mérlegkészítés, adótanácsadás, cégalapítás, adóbevallás, bérszámfejtés, könyvvitel, TB. ügyintézés-képviselet, Budán. Könyvelés Budapesten
Az ügyfeleink számára biztosítunk, konzultációkat, amellyel törekszünk az adófizetési kötelezettségek optimalizálására, adómegtakarításokra. Szigorúan a törvényi keretek között készítünk elő döntési lehetőségeket, adófizetési elképzeléseknek megfelelően. Minden vállalkozás számára fontos, hogy a saját pénzügyeiről naprakész információkkal rendelkezzen.
A hatóságok előtti képviseletét Cégünk saját munkatársai látják el. Munkánkat szerződéssel végezzük
Vállalkozásunk több mint 15 éve folytat gazdasági társaságok és kisvállalkozások számára, teljes körű könyvelési és tanácsadói szolgáltatást. A gazdasági élet teljes területén végzünk könyvvezetést.
A folyamatosan megújuló adó- és számviteli rendszer évről évre ad komoly feladatot számunkra. E feladatvállalásunkban a cégek maximális érdekképviseletén túl a legfontosabb célunk a törvényes keretek betartása és hitelességünk megőrzése.
Ha céget alapítana, segítségünkre számíthat, nem csak a könyvvitel területén, mivel munkánkat mérlegképes könyvelőn és adótanácsadón kívül ügyvéd és könyvvizsgáló is segíti. Így könyvelő irodánk már cége kezdő lépéseinél ott lehet, és segítő kezet nem csak a könyvelés terén, nyújthat. A könyvelő iroda szolgáltatásairól (könyvelés,kettős könyvelés, adótanácsadás, bérszámfejtés,..) kérjen árajánlatot telefonon vagy elektronikus levélben. Könyvelés vállalkozásoknak Könyvelés magánszemélyeknek


A számlázásra vonatkozó előírásokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
törvény (a továbbiakban: áfatörvény), valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
PM rendelet tartalmazza1.
1. Számlakibocsátási kötelezettség
Az általános forgalmi adó alanya az általa teljesített termékértékesítésről,
szolgáltatásnyújtásról köteles számla kibocsátásáról gondoskodni a termék beszerzője, a
szolgáltatás igénybevevője részére2, ha az tőle eltérő más személy, vagy szervezet.
Számla kibocsátásáról kell gondoskodni továbbá a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
előlegéről is az adóalany (illetve nem adóalany jogi személy) partner részére. Ha az
előzőekben felsoroltakon kívüli más személy előleget fizet, feléje számla kiállítása akkor
kötelező, ha az ügylet ellenértéke áfával számítottan a 900 ezer forintot eléri. Ezen
összeghatár alatt akkor kötelező, ha az ilyen vevő számla kiállítását kéri.
Számla bocsátandó ki abban az esetben is, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
teljesítési helye – az áfatörvény előírásai szerint – nem belföldön van, feltéve, hogy az
adóalanynak kizárólag belföldön van gazdasági célú letelepedési helye (gazdasági célú
letelepedési hely hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye)3.
A számlát a teljesítésig, de legfeljebb a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésétől
– előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig, vagy az ezen időpontoktól – számított
ésszerű időn4 belül ki kell bocsátani.
Ésszerű időnek5
• az előlegnek, ellenértéknek készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
történő megtérítése esetén haladéktalan (azonnali) számlakibocsátást,
• nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megfizetés esetén,
ha a teljesítésről, előlegről szóló számla áfát tartalmaz 15 napon belüli (azaz
legkésőbb a 15. napon történő) számlakibocsátást kell érteni.
Amennyiben a kibocsátandó számla áfát az áfatörvény rendelkezései alapján nem
tartalmaz, akkor az ésszerű időt a szó köznapi értelmében kell érteni, amely határidő lejár
abban a legkorábbi időpontban, amikor a számla kibocsátásához szükséges valamennyi
információ maradéktalanul a számlakibocsátó rendelkezésére áll.
A törvényi feltételek fennállása esetén a számlaadási kötelezettség gyűjtőszámla
kibocsátásával, illetve egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátásával is teljesíthető. A
124/1995. (XI. 22.) PM rendelet.
2Áfatörvény 159. § (1) bekezdés.
3Áfatörvény 159. § (2) bekezdés.
4Áfatörvény 163. § (1) bekezdés.
5Áfatörvény 163. § (2) bekezdés.
2
számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján a
képviseletében – az általa meghatalmazott is eleget tehet.
Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a termék értékesítése, illetve
szolgáltatás nyújtása a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel mentes az
adó alól, feltéve, hogy az adóalany gondoskodik az ügylet teljesítését tanúsító, a számviteli
törvény6 rendelkezéseinek megfelelő bizonylat kibocsátásáról7.
Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlakibocsátási
kötelezettség alól az adóalany akkor is, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő
olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki/amely az
ügylet ellenértékét – a teljesítés napjáig – készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel8, vagy pénzhelyettesítő eszközzel9 megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól
nem kéri10. Ilyen esetben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli.
Nincs mód a számlaadási kötelezettség alól való mentesülésre a következő ügyleteknél:
• adóalany részére történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és ezek előlege
(feltéve, hogy az ügylet annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel nem
tartozik adómentesség alá),
• nem adóalany jogi személy részére történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás és
ezek előlege (feltéve, hogy az ügylet annak közérdekű, vagy speciális jellegére
tekintettel nem tartozik adómentesség alá),
• távolsági értékesítés,
• termék Közösségen belüli értékesítése (ide tartozik az új közlekedési eszköz
Közösségen belüli értékesítése is),
• sorozat jelleggel történő építési telek, beépítés alatt álló, illetve beépített ingatlan
értékesítés11, valamint
• ha jogi személynek nem minősülő nem adóalany részére adót is magába foglalóan 900
ezer forintot elérő, vagy azt meghaladó ügyletet teljesít, vagy ilyentől (adót is magába
foglalóan) 900 ezer forintot elérő, vagy azt meghaladó előleget vesz át12,
• kizárólag belföldön letelepedett (ennek hiányában kizárólag belföldi lakhellyel,
szokásos tartózkodási hellyel rendelkező) adóalany által belföldön kívül (a Közösség
területén, vagy harmadik ország területén) teljesített termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás13.
2. Az egyes bizonylatra vonatkozó szabályok
2.1. Számla
Számla minden olyan okirat, amely megfelel az áfatörvény X. fejezetében meghatározott
feltételeknek. A számlával esik egy tekintet alá minden olyan okirat is, amely kétséget
62000. évi C. törvény.
7Áfatörvény 165. § (1) bekezdés a.) pont.
8Áfatörvény 259. § 8. pont.
9Áfatörvény 259. § 15. pont.
10Áfatörvény 165. § (1) bekezdés b.) pont.
11Áfatörvény 165. § (2) bekezdés.
12Áfa törvény 159. § (2) bekezdés b) pont, 165. § (2)-(3) bekezdés.
13Áfatörvény 159. § (2) bekezdés c) pont.
3
kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja és megfelel a törvényi
előírásoknak14.
A Közösség más tagállamában – tehát nem belföldön – nyilvántartásba vett adóalany esetében
számlának minősül a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítését tanúsító
olyan okirat is, amely a Közösség azon tagállamában, ahol őt adóalanyként nyilvántartásba
vették, tartalmában megfelel – e tagállam joga szerint – a Héa irányelv15 226-231. és 238-240.
cikkeinek16.
A számla kötelező adattartalma a következő17:
• a számla kibocsátásának kelte;
• a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
• termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának adószáma, amely alatt a termék
értékesítését, szolgáltatásnyújtását teljesítette;
• ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, akkor a
termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint
adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették,
(vagy amely alatt az áfatörvény 89. §-ában meghatározott termékértékesítést részére
teljesítették);
• a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, ?valamint a termék beszerzőjének,
szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
• az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett
választása alapján – az áfatörvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg
a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra
kötelezett választása alapján – az áfatörvényben alkalmazott SZJ, továbbá
mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
• a teljesítés – illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának – időpontja, ha az eltér a
számla kibocsátásának keltétől;
• ?az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott
szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető,
valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
• ?az alkalmazott adó mértéke;
• az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését az áfatörvény kizárja;
• ?adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék
beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy
bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése,
szolgáltatásnyújtása
– mentes az adó alól, vagy
– után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;
• ?új közlekedési eszköznek az Európai Közösség másik tagállamába történő adómentes
értékesítése esetén az áfatörvényben külön meghatározott, az új közlekedési eszközre
vonatkozó adatok;
14Áfatörvény 168. § (1) és (2) bekezdés.
15A Tanács 2008. február 12-i 2008/9/EK irányelve.
16Áfatörvény 168. § (3) bekezdés.
17Áfatörvény 169. §.
4
• ?utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely
más, de egyértelmű utalás arra, hogy az áfatörvény XV. fejezetében meghatározott
különös szabályokat alkalmazták;
• ?használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében
jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az
áfatörvény XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat
alkalmazták;
• pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és
adószáma.
A számlán az áthárított adót – az áfatörvény 80. §-a szerint meghatározott árfolyam
alkalmazásával – forintban18 kifejezve akkor is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi
pénznemben kifejezettek19. Amennyiben az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a
forintra történő átszámításhoz alkalmazandó árfolyam olyan árfolyam lehet, amelyet
belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez;
vagy a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz. Az MNB
árfolyam akkor alkalmazható, ha az adóalany így dönt, és erről a döntéséről az állami
adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz. Az MNB árfolyam alkalmazására vonatkozó
választási jog úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre,
szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében az adó
alapja külföldi pénznemben kifejezett. Az olyan adóalany, aki (amely) élt az MNB árfolyam
alkalmazásra vonatkozó választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig
nem térhet el20. Az előlegről kibocsátott számla annak a termékértékesítésnek,
szolgáltatásnyújtásnak az adatait tartalmazza, amelynek az ellenértékébe az előleg
beszámítható21.
A számla magyar nyelven, vagy bármely más élő nyelven kibocsátható22. Idegen nyelven
kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a
számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar
nyelvű fordításról (feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges)23.
A számla papíron, vagy elektronikus úton is kibocsátható24. A papíron kibocsátott számla
tekintetében figyelemmel kell lenni a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási
azonosításának, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról
szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet előírásaira is.
Nyomdai úton előállított számla esetén figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy csak
az adóhatóság által megállapított sorszámtartománynak megfelelő számla kerüljön
alkalmazásra. Az ilyen bizonylat adóigazgatási azonosításra akkor alkalmas, ha a
nyomtatvány nyomdai előállítása az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítójának
kérésére az ő részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott
18Áfatörvény 169. § j) pont.
19Áfatörvény 172. §.
20Áfatörvény 80. §.
21Áfatörvény 159. § (3) bekezdés.
22Áfatörvény 178. § (2) bekezdés.
23Áfatörvény 178. § (3) bekezdés.
24Áfatörvény 174. §.
5
sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával
történik25.
Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben
alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy
az azt előállító számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a
sorszámozást és a számlapéldányok hiánytalan elszámolása biztosított26.
A számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell,
hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető legyen, továbbá,
hogy a számla eredeti példányként történő papírra nyomtatása eredeti példányként, csak egy
alkalommal történhessen meg27.
Ilyen módon előállított számla esetén biztosítani kell többek között, a programdokumentációnak
a rendelkezésre állását és a program készítője, vagy jogutódja által, a
számla kibocsátója részére (a program használójának) címzett írásos nyilatkozatot arról, hogy
a program maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak28. A számlázó
programok előzetes minősítése, vagy véleményezése nem tartozik az állami adóhatóság
feladatkörébe.
Az elektronikus úton történő számlázás tekintetében az áfatörvény előírásai mellett az
elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM
rendelet előírásai is figyelembe veendőek. Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg
ilyen módon rendelkezésre álló számlára adólevonási jogot alapítani kizárólag abban az
esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének
hitelessége biztosított29.
Elektronikus úton kibocsátott számlának30 minősül a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője részére az adatok – vagy digitális tömörítés felhasználásával – adatállományok
elektronikus úton történő továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes,
rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus
adatfeldolgozás céljára. Az elektronikus számla kibocsátásának célja az elektronikus
adatfeldolgozás. Tekintettel arra, hogy elektronikus adatfeldolgozásnak tekinthető az is, ha a
szolgáltatást igénybevevő elmenti és tárolja számítógépében a számlát, így a jogszabály által
biztosított elektronikus számla-kiállítási lehetőség minden erre irányuló külön megállapodás
nélkül sem zárható ki bárki, így akár magánszemély felé történő számlázás esetében sem.
Az így előállított számlák adóigazgatási azonosításra akkor alkalmasak, ha szigorú számadás
alá vonásuk úgy valósul meg, hogy a számlát előállító program kihagyás és ismétlés nélkül,
folyamatosan biztosítja a sorszámozást31.
2.2. Egyszerűsített adattartalmú számla
2524/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/A. § (1)-(2) bekezdés.
2624/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/E. § (1) bekezdés.
2724/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/F. § (1) bekezdés.
2824/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/E. § (2) bekezdés.
29Áfatörvény 175. §.
30Áfatörvény 259. § 5. pont.
3124/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/G. §.
6
A számla egyszerűsített adattartalommal történő kibocsátására csak egyes esetekben van
törvényi lehetőség. Így egyszerűsített adattartalmú számla bocsátható ki, ha a bizonylat
kiállítása
• adóalany (vagy nem adóalany jogi személy) által fizetett előlegről történik és az
adatok egyébként forintban kifejezettek,
• a számla kibocsátása nem adóalany személy által fizetett előlegről történik (és az
adatok egyébként forintban kifejezettek),
• olyan személy, szervezet részére történik, aki/amely legkésőbb a teljesítésig
készpénzben vagy készpénz-helyettesítő eszközzel megfizette a termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás ellenértékét (feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként
forintban kifejezettek),
• az áfatörvény előírásai szerint nem belföldön teljesülő termékértékesítésről,
szolgáltatásnyújtásról történik, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak
gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van (gazdasági célú letelepedési
hely hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van belföldön)32.
Az egyszerűsített adattartalmú számlában
(a számla kötelező adattartalmaként meghatározottaktól eltérően)
• az adó alapja és adó nélküli egységára helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege
tüntetendő fel,
• az alkalmazott adómérték helyett, 25% esetén 20%, 18% esetén 15,25%, 5% esetében
4,76% szerepeltetendő33,
• áthárított adó összeg nem szerepelhet34.
A belföldön bejegyzett adóalany által nem belföldön teljesített termékértékesítésről,
szolgáltatásnyújtásról kibocsátott egyszerűsített adattartalmú számlában a következő adatok
szerepeltetendőek:
• a számla k?ibocsátásának kelte,
• a számla sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja,
• a termék értékesítőjének, a szolgáltatásnyújtójának adószáma,
• a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának valamint a termék beszerzőjének,
szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe,
• az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett
választása alapján – az áfatörvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg
a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra
kötelezett választása alapján – az áfatörvényben alkalmazott SZJ, továbbá
mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
• ?az „áfatörvény területi hatályán kívül” kifejezés.
2.3. Gyűjtőszámla
Gyűjtőszámla kibocsátására akkor kerülhet sor, ha az adóalany ugyanannak a szervezetnek,
személynek több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít
a) a teljesítés napján egyidejűleg, illetve
32Áfatörvény 176. § (1) bekezdés.
33Áfatörvény 82. §.
34Áfatörvény 176. § (2) bekezdés a.) pont.
7
b) a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban35.
Az azonos teljesítési napon történt ügyletekről gyűjtőszámla kibocsátásáról külön
megállapodás nélkül is dönthet a számla kibocsátója. Ez esetben a számlakibocsátási
kötelezettség a teljesítés napján, de legkésőbb attól számított ésszerű időn belül teljesítendő,
kivéve, ha készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítik ki az ellenértéket, mert
akkor a számlaadási kötelezettséget haladéktalanul teljesíteni kell36.
A nem azonos napon, csak azonos adó-megállapítási időszakban teljesített ügyletekről
gyűjtőszámla csak akkor bocsátható ki, ha a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen
megállapodtak37. Gyűjtőszámla kibocsátható egy adó-megállapítási időszaknál rövidebb
időtartam teljesítéseiről (pl. egy hét, vagy 10 nap) is, a felek megállapodásának
függvényében. A nem azonos napon történt ügyleteket magába foglaló gyűjtőszámlát
legkésőbb a kötelezett adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjáig, de
legkésőbb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani38.
Az ésszerű határidőn a gyűjtőszámla ez utóbbi esetében a számla kibocsátására kötelezett
adóalany adó-megállapítási időszakának utolsó napjától számított 15. napig terjedő időszakot
kell érteni39.
A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen,
egymástól elkülönítetten, úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – az
alkalmazott adómérték, illetőleg adómentesség szerinti csoportosításban – összesítetten
szerepeljenek40. A gyűjtőszámlának, mint bizonylatnak nincs saját teljesítési időpontja, az
áfatörvény szerinti teljesítési időpontok az egyes ügyletekhez rendeltek, így a
gyűjtőszámlában szereplő valamennyi ügylet esetén azok áfatörvény szerinti teljesítési
időpontját kell szerepeltetni. Ezen speciális rendelkezéseken kívül a gyűjtőszámlára is a
számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni41.
2.4. Számlával egy tekintet alá eső okirat
Számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget
kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják42. Számlával
egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával az áthárított adó alapjának, összegének módosítása –
így a számla helyesbítése, érvénytelenítése – mellett a számlán feltüntetett egyéb adatok
(például helytelen cím) javítása is megtörténhet.
A számlával egy tekintet alá eső okirat nem egy fajta bizonylattípus, hanem azon bizonylatok
összefoglaló neve, amelyek egy adott számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják.
Ennek megfelelően tehát a 2007. december 31-ig hatályos általános forgalmi adóról szóló
1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi áfatörvény) fogalmai szerinti helyesbítő
számla, sztornó számla, illetve az áfatörvény szóhasználata szerinti módosító számla, illetve
érvénytelenítő számla is számlával egy tekintet alá tartozó bizonylatnak minősül, nevezze is a
számlakibocsátó bármilyen néven az ilyen korrekciós bizonylatot. De ugyancsak ebbe a
35Áfatörvény 164. § (1) bekezdés.
36Áfatörvény 163. § (2) bekezdés a) pont.
37Áfatörvény 164. § (2) bekezdés.
38Áfatörvény 163. § (2) bekezdés.
39Áfatörvény 164. § (3) bekezdés.
40Áfatörvény 171. § (1) bekezdés.
41Áfatörvény 164. § (4) bekezdés.
42Áfatörvény 168. § (2) bekezdés.
8
kategóriába tartozik bármely más, megnevezés nélkül kibocsátott, de valamely számla adatait
módosító bizonylat is.
A számlával egy tekintet alá eső okiratot a módosításra, korrekcióra jogalapot teremtő tény,
egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon (ésszerű időn) belül43 kell
kibocsátani44.
A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:
• ?az okirat kibocsátásának kelte;
• az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
• hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
• a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás
természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van45.
A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben a számlára vonatkozó előírásokat kell
alkalmazni46. Az áfatörvény a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát
határozza meg (ugyanúgy, mint a számlának, vagy az egyszerűsített adattartalmú számlának
az adattartalmát), mely adattartalmon felül a bizonylaton az adóalanyok bármely, általuk
fontosnak tartott adatot szerepeltethetnek.
Abban az esetben, ha a számlával egy tekintet alá eső okirat alapján az adóalanynak a
korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adója csökken, és a csökkenését az adó
alapjának csökkenése okozza, és a számla korrekciójára az áfatörvény 77. §-ában felsorolt
esetkörök miatt kerül sor, akkor az adó összegét érintő csökkentő tételt főszabály szerint
legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban veheti figyelembe a számla kibocsátója,
amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla, illetve az eredeti számlát módosító számla
a jogosult személyes rendelkezésére áll47.
Az áfatörvény
• 77. §-ában felsoroltaktól eltérő okból történő (az adó összegét bármelyik irányba
módosító) számlakorrekció, illetve a
• 77. §-ában felsorolt okból történő, de az adó összegének növekedését eredményező,
vagy
• 77. §-ában felsorolt okból történő, de az adó összegének olyan okból történő
csökkenését eredményező korrekció,
amely nem az adó alapjának a csökkenése miatt következik be (pl. téves adómérték
alkalmazása), a korrekciós számlában keletkező adókülönbözet elszámolását a
számlakibocsátó az eredeti időszak bevallásában (szükség esetén önellenőrzés útján) köteles
rendezni48.)
Az adó alapjának utólagos csökkenését eredményező számla korrekciók esetére vonatkozóan
az áfatörvény 77. §-ában felsorolt esetkörök (számlakibocsátói oldalról vizsgálva):
a) érvénytelen ügyletek,
b) minőségi, mennyiségi kifogás miatti adóalap-csökkenés,
43Áfatörvény 163. § (2) bekezdés b) pont.
44Áfatörvény 170. § (2) bekezdés.
45Áfatörvény 170. § (1) bekezdés.
46Áfatörvény 170. § (2) bekezdés.
47Áfatörvény 78. § (3) bekezdés.
48Áfatörvény 78. §.
9
c) teljesítés hiánya miatt történő előleg visszafizetése,
d) betétdíjas termék (göngyöleg) betétdíjának visszatérítése,
e) utólagos – számlázott – engedmény
f) a kötelezett elállása miatt, a futamidő alatt meghiúsult részletvétel, zárt végű lízing.
Az itt felsorolt esetekben a számlakibocsátó abban az adó-megállapítási időszakban számolja
el a számlahelyesbítés miatti adókülönbözetet, amelyikben a bizonylat a jogosult személyes
rendelkezésére áll
2.5. Nyugta
Az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól akkor, ha a terméket
megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem
adóalany jogi személyeket), aki/amely az ügylet ellenértékét – a teljesítés napján egyidejűleg
– készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel49, vagy pénzhelyettesítő eszközzel50
megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri,51feltéve, hogy az ellenérték adót is
tartalmazó összege nem éri el a 900 ezer forintot. Ilyen esetben az adóalany köteles a termék
beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni52.
A nyugta kötelező adattartalma a következő:
• a nyugta kibocsátásának kelte;
• ?a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
• a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe;
• a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke53.
Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki54 és kizárólag magyar nyelven állítható ki55.
Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az
alábbi adóalanyok, illetve üzletek56:
• a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok,
• a gyógyszertárak,
• a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti
kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó
szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és
77.3.3 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató
valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve57
o a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
o a csomagküldő szolgálat, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete,
bemutatóterme,
49Áfatörvény 259. § 8. pont.
50Áfatörvény 259. § 15. pont.
51Áfatörvény 165. § (1) bekezdés b.) pont.
52Áfatörvény 166. § (1) bekezdés.
53Áfatörvény 173. §.
54Áfatörvény 174. § (2) bekezdés.
55Áfatörvény 178. § (4) bekezdés.
5624/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. számú melléklet.
5724/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1. számú melléklet ca)-ce) pontok.
10
o az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha
termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
o a termelői borkimérés,
o az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási
szolgáltatásai tekintetében;
• a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi
tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a részben vagy egészben készpénzzel vagy
készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
(Az üzlet fogalmát nem az áfatörvény határozza meg, hanem a kereskedelemről szóló 2005.
évi CLXIV. törvény 2. § r) pontja.)
Az adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett indokolt kérelmére felmentést adhat a pénztárgép
kötelező alkalmazása alól abban az esetben, ha az adóalany szociális vagy egészségügyi
helyzete miatt a pénztárgép alkalmazása rá nagy terhet róna, vagy az adóalany gazdasági
tevékenységének természete illetve tevékenysége végzésének egyéb körülményei miatt a
nyugta adása pénztárgép alkalmazásával nem oldható meg, vagy csak aránytalanul nagy
megterheléssel lenne megoldható58.
A nyugtaadási kötelezettsége alól az adóalany egyedi engedély alapján nem mentesíthető,
nyugtaadási kötelezettség alól csak törvényi előírás alapján lehet mentesülni. Azok az
adóalanyok is, akik a pénztárgép alkalmazása alól mentesülnek, kötelesek nyugtát
kibocsátani.
Törvényi előírás alapján mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany
abban az esetben, ha
• sajtóterméket értékesít;
• ?a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték
szolgáltatást nyújt;
• ?kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesíti a termék értékesítését, a
szolgáltatás nyújtását59.
3. Speciális szabályok
3.1. Számla kibocsátásának átvállalása
A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján és
képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a
kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban (különösen) meg kell állapodnia
egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról60.
A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat. A meghatalmazást írásba kell foglalni. A
5824/1995. (XI. 22.) PM rendelet 3. § (2) bekezdés.
59Áfatörvény 167. §.
60Áfatörvény 160. § (1) bekezdés.
11
meghatalmazás szólhat egy ügylethez fűződő számlaadási kötelezettség teljesítésére, vagy
szólhat a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére61.
Azon személy, szervezet által kiállított számla, aki/amely a számla kibocsátására kötelezett
meghatalmazottjaként jár el, abban az esetben alkalmas – az egyéb feltételek teljesülése
mellett – adóigazgatási azonosításra, ha nyomdai úton előre előállított számlanyomtatvány
használata esetében a meghatalmazott a számlanyomtatványt egy másolati példányban
haladéktalanul eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek62.
Az ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a
kötelezett saját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az
esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást63. A
számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a
kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek a
megállapodásukban másként rendelkeztek64.
3.2. Csoportos adóalany számlázása
Csoportos adóalany számlaadási kötelezettségét a számlaadásra vonatkozó általános
szabályok szerint teljesíti65, azzal a különbséggel, hogy esetében a csoporttag a harmadik
személyekkel kapcsolatos, az adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással
kapcsolatos iratokon (például a számlán) a csoportazonosító számot, a közösségi adószámot
(feltéve, hogy a konkrét ügyletre tekintettel az is szükséges) és saját adószámát is köteles
feltüntetni66.
A csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok, a számla, egyszerűsített számla és nyugta
adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter
alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben az egyes bizonylatok adóigazgatási
azonosításra való alkalmasságával szemben támasztott követelményeket tagonként különkülön
is teljesíthetik67.
3.3. Felvásárlási okirat
A mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adózótól az áfatörvény
mellékletében68 meghatározott terméket vásárló, szolgáltatást igénybevevő – nem különleges
jogállású – belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak felvásárlási okiratot kell kiállítania.
A felvásárlási okirat kötelező adattartalma a következő:
• a felvásárlási okirat kibocsátásának kelte;
• a felvásárlási okirat sorszáma, amely a felvásárlási okiratot kétséget kizáróan
azonosítja;
61Áfatörvény 161. §.
6224/1995. (XI. 22.) PM rendelet 1/I. § (1) bekezdés a) pont.
63Áfatörvény 160. § (3) bekezdés.
64Áfatörvény 160. § (2) bekezdés.
65Áfatörvény X. fejezet.
66Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22/A. § (2) bekezdés.
6724/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7/A. § a) pont.
68Áfatörvény 7. számú melléklete.
12
• a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, valamint a termék beszerzőjének,
szolgáltatás igénybevevőjének neve, címe és adószáma;
• az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az áfatörvényben
alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése,
továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
• a teljesítés időpontja, ha az eltér a felvásárlási okirat kibocsátásának keltétől;
• a kompenzációs felár alapja, továbbá az értékesített termék kompenzációs felár nélküli
egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás kompenzációs felár nélküli egységára, ha az
természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény,
feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
• ?az alkalmazott kompenzációs felár mértéke;
• az áthárított kompenzációs felár;
• a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének,
szolgáltatás igénybevevőjének aláírása69.
A felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettségről kizárólag a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevevője saját maga gondoskodhat; az ilyen ügyletről gyűjtő felvásárlási jegy nem
bocsátható ki, és a bizonylat egyszerűsített adattartalommal nem bocsátható ki70.
Az okirattal kapcsolatos, de az áfatörvény XIV. fejezetében nem szabályozott kérdésekben
(mint például javítás, pótlás, a helyesbítések elszámolása) az áfatörvénynek a számlázásra
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni71.
3.4. Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany számlázása
Az olyan adóalany aki/amely tevékenységére tekintettel az áfatörvény XIV. fejezetének
előírásai alapján kompenzációs felár érvényesítésére jogosult, az áfatörvény általános
szabályai szerint kötelezett számla, illetve nyugta adására. Kivételt ez alól csak az olyan – az
áfatörvény 198. § a)-b) pontjai alapján mezőgazdasági tevékenységnek minősülő –
termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása képez, melyet belföldön nyilvántartásba vett – nem
különleges jogállású – adóalany felé végez72. Ez utóbbi termékértékesítésről,
szolgáltatásnyújtásról felvásárlási okirat állítandó ki, melynek egy példányával rendelkeznie
kell.
A harmadik országbeli, illetve a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett – nem
különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet végző – adóalany (vagyis olyan külföldi,
akivel szemben az áfatörvény 200. §-a alapján kompenzációs felár megtéríttetésére tarthat
igényt) felé nem mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól (azaz ez esetben a külföldi
felvásárló nem állít ki felvásárlási jegyet). Az ilyen számlában adóalap helyett a
kompenzációs felárat, adómérték helyett a kompenzációs felár mértékét, áthárított adó helyett
az áthárított kompenzációs felárat kell szerepeltetnie73.
3.5. Alanyi adómentes számlázása
69Áfatörvény 202. § (3) bekezdés.
70Áfatörvény 202. § (4) bekezdés.
71Áfatörvény 202. § (4) bekezdés.
72Áfatörvény 202. § (2) bekezdés a.) pont.
73Áfatörvény 202. § (2) bekezdés b.) pont.
13
Az alanyi adómentes adóalany alanyi adómentes minőségében kizárólag olyan számla
kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illetőleg az adó tartalom
meghatározására alkalmas százalékérték nem szerepelhet74. Figyelemmel kell lenni arra, hogy
az áfatörvény XIII. fejezetének előírásai alapján az alanyi adómentes adózó nem jár el minden
ügyletében alanyi adómentes minőségében75.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
74Áfatörvény 187. § (2) bekezdés c.) pont.
75Áfatörvény 193. §.

Könyvelés
Vissza a könyvelés hírek oldalára!

18.
A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai
2010.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal